Képzeletbeli beszélgetés egy vércukorszint-mérő készülékkel

– Aú, ez fájt!
– Pardon?
– Jézusom, nemcsak vaddisznó, de hülye is. A falhoz vágtál, te vadállat! Eltört a burkolatom, elrepedt a kijelzőm. Soha az életben nem leszek már képes vércukrot mérni!
– Na, nem mintha eddig annyira ment volna.
– Te tényleg hülye vagy. Hát tehetek én arról, hogy kifogyott az elem?
– Ezt majd a terveződdel beszéld meg. Hogy miért nem volt képes egy bekapcsológombot rád rakni. Ész nélkül kellett nyomkodnom a Memória, meg a Set gombokat, mire hajlandó voltál felébredni, akkor meg kereshettem, hogyan mászok vissza a normál üzemmódba azokból a hülye menükből. Aztán volt körülbelül egy percem, hogy mérjek, mert utána megint kikapcsoltál és kezdődött minden előlről.
– Na, de…
– Apropó, mérés. Az külön vicc volt. Nem lehetett csak úgy rácseppentenem a vért a papírcsíkra és bedugni, de nem ám. Bedugtam a papírcsíkot, majd volt 30 másodpercem, hogy prezentáljam a vért. Ez ahhoz kevés volt, hogy ekkor szúrjam meg magam, tehát már korábban kellett szúrnom, utána pedig úgy berakni a papírt, hogy a vércseppet egyensúlyoztam az ujjam hegyén. De még ez is kevés volt, ha a vércsepp úgy került rá a papírra, hogy az ujjam is hozzáért, akkor már hibás lett a mérés. Tudod, milyen lassan tud cseppenni egy vércsepp? És az egészre volt fél percem. Tegnap csak a hatodik mérésre adtál eredményt. Ma már szúrtam ötöt. Csuklóig véres vagyok. És ha legalább mindig ugyanazt a hibakódot lökted volna vissza a méréseknél, de nem, hol ez, hol az, hol meg amaz. Te nem akartál mérni, az az igazság.
– Na, de kifogyott az elem…
– Jut eszembe, igen. Normális készülék figyelmeztet arra, hogy kevés benne a szufla. Nem pedig abból kell levonnom ezt a következtetést, hogy a műszer elkezd idiótán viselkedni. A mérési macerákra volt egy csomó hibakódod, az elem lemerülésére meg egy sem! Szóval törődjél bele, barátom, hogy te egy gagyi készülék vagy, azok pedig a falhoz vágva végzik.
– Eszedbe sem jutott elemet cserélni.
– De, egy pillanatra igen. Megnéztem, és két bazi nagy gombelem van benned. Belegondoltam, hogy mennyit kell utánajárnom, hogy pont ilyen elemeket találjak, aztán két gombelem nem olcsó ám. Akkor már veszek egy olyan készüléket, amelyikkel nem ekkora véres kinlódás a mérés. Te pedig mész a fiókba, a többi kiszuperált műszer mellé. Agyő.

2 thoughts on “Képzeletbeli beszélgetés egy vércukorszint-mérő készülékkel

  1. Kösz a linket.

    Akkor jól saccoltam az árat.

    (De elemet már nem akartam venni a készülékbe, nagyon nem jött be. Körülményes volt vele mérni, aztán teljesen meg is hülyült: egyik reggel 7.5-öt mért, másnap reggel meg 6.0-t. Ha nem vagy cukorbeteg, ha nem szedsz semmit, akkor ennyi ugrálás azért gyanús. Az egészségpénztárban meg volt még pénz, így azon keresztül vettünk egy másik fajtát.)

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *