Pusztán csak magam számára jegyzem fel, mi minden került ki a két nap alatt a kertbe.

  • 1 darab alaszkai magyal.
  • 16 darab istentudjamilyen magyal. (Van ez a nagy bokor, melyet a gyapjastetű támadásnál durván visszavágtam. A bokor feléledt és hihetetlen mennyiség új sarjat indított el. Csakhogy én fává akarom nevelni, így az új sarjakat gyökerestől kiszedtem és szétültettem őket. Mint a dedóban.)
  • 2 db torzsás ecetfa. (Az elv hasonló. A nagy ecetfa is számolatlanul ontja a sarjakat.)
  • 1 db narancssárga bogyózatú tűztövis.
  • 1 db cserszömörce. (Az egyik olyan növény, mely nagyon jól érzi magát ebben a földben.)
  • 6 db rózsa. (Végre kitaláltuk, mihez kezdünk a kert jobb hátsó sarkával.)
  • 2 db szép szál vérszilvafa. (3 éve próbálkozom valamivel bekeretezni a hátsó kaput. Talán ezek megmaradnak.)

Picúr kihasználta, hogy puha föld van az udvarban: kiásott egy kicsi gödröt, belekábelezett egy ordenáré hosszút, majd kaparni akart rá földet, de ez nem igazán jött össze neki, így vállat vont, és otthagyta, mint eb a szaharát. Akarom mondani…

Viszont annyiból jó volt ez az udvaron töltött két nap, hogy több társadalmi életet éltem, mint az egész évben együttvéve. Összetegeződtem a zárkózottabb szomszédokkal, elbeszélgettem mind a kutyasétáltatókkal, mind a gyereksétáltatókkal. (Meglepetésként ért, hogy vannak, akik figyelnek. Az egyik sétálóról például kiderült, hogy még azt is észre szokta venni, ha megmetszem a fákat.)