Az érzés, amikor több napos távollét után vasárnap délután hazaérsz a családdal, és realizálod, hogy a hálószobai ébresztőóra nem lett kikapcsolva – azaz mind szombat, mind vasárnap reggel 4.40-töl 5.10-ig szórakoztatta velőhasító sípolással a hártyavékony falon keresztül a túloldalt alvó(?) szomszédot…
2010. September 13. Monday at 11:25
Erre a “mi lenne ha”-ra én is gondoltam…
De minek ébresztőóra, ott a telefon…
2010. September 13. Monday at 11:27
Akkor még nem ismered az ébresztőóránkat. Direkt olyat választottunk, mely a halottat is felkelti. Ehhez képest a mobiltelefon nokedli.
2010. September 13. Monday at 23:05
Ja, ezt sejtettem, de sportszerűbb a szomszédokkal szemben, ha annyira kipihent vagy, hogy a mobil is elég ébresztséhez :)
2010. September 13. Monday at 23:13
Ez nem olyan biztos. Mert lehet, hogy a mobil percekig szól, az ébresztőórát meg 2 másodpercen belül lenyomom, annyira kegyetlen hangja van. (Egyébként azt meg honnan tudhatnám este, mennyire leszek kipihent reggel?)