Gusztustalanul szar időt mondtak hétvégére, így mi mást is csinálhattunk volna, mint hogy elmegyünk kajakozni. De nem akárhogyan: evezés minimális, borulás garantált. A kajakos társaság egyik tagja bevállalta, hogy biztonságtechnikai elemeket tanít a többieknek: társmentés, lapáttámaszok, eszkimóforduló.
Én persze megint eltaktikáztam magamat. A fene sem gondolta volna, hogy ilyen trágya idő lesz (eső, borulás, 15 fokos víz), nyilván már túl későn kezdtem el rozmárbőrt keresni. Nyilván az én méretemben nem tartottak sehol sem neoprén rucit raktáron.
Szombat reggel ugyan rendesen beöltöztem, de a tó mellett hamar lehervadt az önbizalmam. Is.
Így alakult, hogy mindkét napon csak a parti csapatot erősítettem. A többiek viszont pörögtek rendesen a vízben.
Végül néhány kép, csak úgy.
Recent Comments