Ha te járnál ott, ahol én jártam

A korábbi kertészeti kérdés megoldódni látszik. A kérdés ugye az volt, hogy lisztharmat, vagy valami más?

Nos, a lisztharmat egészen biztosan nem támad vissza, ha az ember le akarja permetezni. Marad a gyapjastetű. És sajnos makacsul is marad, mert eszméletlen, mennyire elfajult a helyzet. A legtöbb helyen már kikelt a pihék alól valami rovar. Egy csomó kisebb fehér, illetve nagyobb, borsó méretű szürke rovar flangározott a fehér pihékkel borított ágakon, és ha közelebb mentem, akkor szárnyra kerekedtek és letámadtak.

A permetezőt 3%-os kenőszappan oldattal töltöttem fel, aztán adtam a pofájuknak. Hát, láttam már ennél babrásabb munkát, de azt japán autisták végezték. Minden cserje, minden bokor alá be kellett mászni, mert ez a fehér szösz a növények tövén, illetve az alsó levelek fonákján támad. Ha ehhez hozzáveszed, hogy vannak kifejezetten alacsony, szétterülő növényeim is(1), valószínűleg te sem lepődsz meg, ha elárulom, hogy a nyári meleg ellenére a kertészmelegítőmben kúsztam-másztam a földön.

(1) Kurva macskák. Télen kinyírták a fügefát, mert azon élesítették a körmeiket. Persze a fügefa sem kezdő, idén tavasszal tucatnyi szárral indult újra, immár bokrot alkotva. Csakhogy a szerencsétlen pont egy nagy ecetfa alá lett ültetve, azaz az első dolga az, hogy elindul oldalra, ahol napfényt is talál. Egyéni pech, hogy a gyapjastetvek pont ezt a fát kedvelték meg a legjobban.

Miután alaposan lemostam a benti kertet, jöhetett a kinti. Gyakorlatilag nem volt olyan növény, melyet ne támadtak volna meg. Szerintem még a betonkerítéssel is bepróbálkoztak.
Elvoltam egy ideig… amikor olyan részhez értem, hogy eldobtam a permetezőt és sikítva menekültem. A záportározó mellett van egy csomó nyárfa. Ezeket gyakorlatilag a kutya sem kezeli, tömegével növesztik mind a törzsük tövén, mind a fa alatt a vadhajtásokat. Na, ezek a vadhajtások fertőződtek el, de brutális módon. Mintha belepte volna az ágakat a hó, a rovarok meg millió hangyaként nyüzsögtek rajtuk. Ide ugyan mehettem a szappanos vizemmel.
Kihoztam a metszőollót és nekiálltam vadhajtást irtani. Ha láttál már trágya munkát, akkor ez az volt. Levegőt sem mertem venni, olyan tömegesen szálltak rám a fehér/szürke rovarok. A cipőm, a melegítőm, a hajam, olyan fehér volt, mintha lisztben fürödtem volna.
Azt a két fát lekezeltem, melyek a külső kertemen belül voltak, a levágott ágakat kihúztam a záportározó kapujáig. Elégetni sajnos nem lehet, rendelet tiltja. De értelme sem lenne sok, hiszen az erdőig gyakorlatilag mindegyik nyárfa így néz ki. A gyapjastetveket innen kiirtani képtelenség, csak a távoltartásukon sportolhatok. Ez heti egy szappanos fürdőt jelent a kertnek. Ember van olyan, aki nem fürdik ennyit.

A végén jött a nagy probléma: mit kezdjek magammal? Ilyen lisztesen nemhogy a lakásba, de még a kertembe sem szívesen mentem be. Végül beosontam a teraszig, ott levetkőztem alsónadrágig (megy ez nekem, Úrkúton már adtam elő ilyen performanszt), a ruhát kint hagytam, vettem egy nagy, bő szappanos, hajmosós zuhanyt, majd egy lavór szappanos vízzel kimentem a teraszra és mindent beáztattam. Mint egy víruselterjedős scifi filmben.
Aztán nekiálltam kimosni a permetezőt, a permetlét először csak ki akartam borítani, aztán teljesen véletlenül vettem észre egy horror méretű tenyészetet a szedren, szóval már lezuhanyozva mentem vissza a csatamezőre.

Utálom ezt a bogarat.

One thought on “Ha te járnál ott, ahol én jártam

  1. Hát Józsi… nem akarlak elkeseriteni, de a kenőszappanos lemosád még sima pajzstetűnél működik valamennyire (yucca-n gyakoroltam egy időben, de feladtam és váltottam felszivódó permetszerre), de gyapjas ellen szinte semmit. A gyapja megakadályozza, hogy jól elázzon. Felszívódó permetszer, az kell nekik. Eszegetnek, hiszen azért ülnek ott azt vége. Sajnos minden jó anyag megszűnt vagy már nem szabadforgalmú. Ami még hasznos is az pl. a Mospilan, de az kis tételben meg elég drága, 400Ft/4g zacsi, ami elég 10-15l léhez.

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *