Görögsaláta pörkölt

Egy újabb gyöngyszem a ‘pucoljuk ki a hűtőt, mielőtt kimászik belőle a kaja’ ciklusból.

Amilyen összevisszaságban mostanában itthon vagyunk, kész csoda, hogy akad egyáltalán ennivaló itthon. (Szinte mindig van itthon valaki, csak teljesen kiszámíthatatlan, hogy éppen ki.)

Ma délután úgy döntöttem, hogy nagytakarítás. Nézzük meg, mit lehet készíteni abból, ami éppen a hűtőben van.
Mit mondjak, volt benne kihívás.

Alapvetően a maradékok eldolgozásának 4 fajtája van:

  • Tojásos matyi
  • Főtt tésztás matyi
  • Zöldséges matyi
  • Pörköltes matyi

Az utóbbi mellett szavaztam, dacára annak, hogy minimális hagymánk volt otthon. De az legalább újhagyma, én pedig a sült hagymánál sokkal jobban szeretem a sült hagymaszárat, ezzel viszont már elég is lesz a hagyma. Találtam hozzá egy ki tudja mikor felbontott fokhagymát. Kemény volt, de szétcsaptam.
A pörkölt testét egy szomorúan búslakodó szafaládé alkotta, meg egy tasak holnapután lejáró virsli. (A szafaládét meg se mertem nézni.)
Hagymaszár megpirít, piros paprika, megpörköl, megy rá a virsli és a szafaládé. Most kellene egy kis vízzel felönteni… de hohó! Ott árválkodik a hűtőben egy jénai, benne többnapos görögsaláta maradék. Leginkább a zöldségek és a fetasajt leve, meg pár szem zöldség. Tökéletes. Ezzel felöntöttem a pörköltet, majd hagytam rotyogni.
Közben túrtam tovább a hűtőt. Megtaláltam a fetasajt maradékát, ami már nem ment bele a görögsalátába. Ezt az isten is a pörköltbe teremtette, tejföl helyett a végén tökéletes lesz, ízben pedig abszolút harmonizál. És még csak alig mászik.
Mi van még? Szégyen. Egy hete vettem meglepetésként Nejnek 10 deka pesztós gouda sajtot, fel sem lett bontva. Csupa penész. Kibontottam, lefaragtam a penészes részt, a maradékot kockára vágtam.

Innentől már csak rozé kóstolgatása mellett várnom kellett, mikor sül zsírjára a pörkölt. (Tudom, virsli. De ez a hivatalos kifejezés.) Még találtam a hűtőben egy összecsavart tubus kiszáradt gulyáskrémet, azt belefacsartam a vokba. Kicsit sok lett, emiatt szórtam rá ellensúlyként némi petrezselyemzöldet, meg hogy híguljon, egy babkonzervet.

A vége felé belementek a sajtok, majd amikor annyira összeállt a massza, hogy már lapostányérra is ki lehetett szedni, akkor tálaltam. Nekem speciel határozottan ízlett. (Kicsit szokatlan volt elsőre a pörköltben a savanykás íz, de hamar meg lehetett szokni.) Nejnek is, bár ő hosszas gondolkodás után rakott a tányérjába köretként egy kis műzlit.

Tényleg tiszta május35.