Hitelesség biznisz

Borzasztó furcsa egy üzletág ez.

Kezdjük Gyurcsánnyal. Odáig minden rendben volt, hogy látta, hol nem működik az ország. Egyik programot a másik után hírdette meg, hogy ezeket kijavítsa – csak éppen ezekből a programokból nem lett semmi. Hogy ezek a saját töketlenkedései miatt buktak meg, vagy a tohonya MSzP szabotálta el, netalán a Fidesz vetett gáncsot – utólag már nem tudni. Valószínűleg mindhárom játszott.
De a lényeg, hogy amikor kiderült, hogy csak szájkarate megy, pontosabban, amikor Gyurcsány be is ismerte kvázi széles nyilvánosság előtt, akkor az ország hitelessége több emeletnyit zuhant.

Ekkor jött Bajnai. Neki volt két trükkje: egyrészt szakértőnek látszott, másrészt alig csinált valamit. Ez egy hihetetlenül jó kombináció volt. Nem beszélt mellé, legfőképpen nem beszélt hülyeségeket, tudta, hogyan működik a média, mennyire ideges a piac – gyakorlatilag nem beszélt és nem is csinált semmit. Az ország megitélése, hitelessége meredeken emelkedett.
(Pontosabban, lehet, hogy csinált valamit, de erről nem igazán esett szó a médiában.)

Most van az Orbán kormány. Viktor akármennyit is kapálódzik, egyszerűen ők vannak arra ítélve, hogy kihúzzák az országot a szarból. És nem azért, mert jelenleg nincs másik kormányképes erő. Sokkal inkább azért, mert Európa még egy gócpontot nem fog hagyni kialakulni. (Így is rugdossák otthon mérgükben a falat, hogy hogyan tudta őket ilyen csúnyán megszivatni egy proli Görögország.) Európa leszarja a kétharmadot, sőt, inkább hivatkozni fog rá: mi megmondjuk, mit kell csinálnod, neked pedig lehetőséged lesz megcsinálni. Viktor pedig két dolgot tehet: vagy belevág a régóta esedékes átalakításokba, vagy kilép az EU-ból. Lehet róla mondani sok rosszat, de szvsz annyira nem hülye, hogy a másodikat válassza.
Mi is történt eddig? A kormány nekiállt keresni a határokat. Mint a dackorszakát élő kicsi gyerek. Azaz nekiállt a rendrakásnak, indulásképpen megpróbálva belőni a játéktér határait. Mi történt erre? Egyfelől roppant otrombán kutakodtak, másfelől a piac teljesen hisztérikusan reagált. (A sok bróker hogy imádhatja mostanság Magyarországot. Igazi fejőstehén.) Azaz Orbánék, azzal, hogy elkezdtek valamit csinálni, elvesztették azt a hitelességet, melyet Bajnai a nemcsinálással szerzett vissza.

Tényleg furcsa ez a hitelesség biznisz.

ps.
Könnyű ám rámondani a piacokra, hogy hisztérikus picsák, de nagyon könnyű ám hisztérikusnak lenni. Konkrét példa. Egybefüggő kocsisorok mennek normál tempóban befelé a városba az Üllői úton, az Ecseri út és a Határ út között. Aztán a középső sorban az egyik autós egy pillanatra felkapcsolta a vészvillogót. Más nem történt, nem lassított, nem fékezett – mégis abban a pillanatban mindenki ész nélkül elkezdett mögüle átsorolni a szomszéd sávokba. Mert mi van, ha tényleg van valami baja az autónak? Senki nem akar beragadni egy tömött főúton a sávba, inkább gyorsan átsorol, amíg lehet.
Pedig a mellékelt ábra szerint a sofőr valószínűleg csak véletlenül kapcsolta be a villogót – viszont nincs idő megvárni, mire ez kiderül, a szituációban gyorsan lépni kell.

Amikor pedig a tőzsdén már nem is napiznak, hanem másodperceznek, ne csodálkozzunk a váratlan, gyors reakciókon.