Ez a feladat már nem szerepelt a felkészülésben. Most, amikor elkezdtem letisztázni a kérdéseket, most futottam bele és nagyon megtetszett a történet.

William Dampier 1651-1715

William Dampier tudós volt és kalózkapitány. Az ő nevéhez fűződik, hogy ő volt az első, aki háromszor is megkerülte a Földet. (Hja, ha valakit annyira üldöznek…) A legendák szerint kalóznak nem volt túl jó, ezzel szemben földrajztudósnak, konkrétabban navigátornak viszont annál inkább.
Az évszámokból látszik, hogy abban az időben akadtak még bőven fehér foltok a világtérképen. Ezek egy részét ő törölte le.

Vele történt meg a következő eset. Az egyik matrózának borzasztóan elege lett belőle. Finoman szólva sem tartotta kompetens kalózkapitánynak Dampier-t. Annyira berágott rá, hogy inkább kikövetelte, hogy rakják ki a legközelebbi lakatlan szigeten, minthogy velük menjen tovább.
Így is történt, a matrózt kirakták.
Nem is akárhol: Dampier-nek megvolt az a szokása, hogy olyan utakon járkált, ahol rajta kívül még senki sem. A matrózt is ilyen helyen tették ki.
Legközelebb 4,5 év múlva járt a sziget felé hajó. Nem véletlenül, ennek a kalózhajónak a navigációs tisztje a korábbi kapitány, Dampier volt. Legnagyobb meglepetésükre a szigetről füstöt láttak felszállni. Kiküldtek egy csónakot – és ott találták a matrózt, ha nem is jókedvűen pipázgatva, de azért meglehetősen normális körülmények között. Felajánlották neki, hogy visszaszállhat – de amikor megtudta, hogy Dampier is a fedélzeten van, a matróz inkább ismét a lakatlan szigetet választotta. (Ezt nevezik igazi berágásnak.) Végül úgy tudták csak meggyőzni, hogy elmagyarázták neki, Dampier már nem kapitány, kizárólag a navigációval foglalkozik.

Kérdések:

  • Hogy hívták a matrózt?
  • Hogy hívták az írót és mi volt annak a könyvnek a címe, melyet ez a történet ihletett?
  • Hogy hívták a szigetet és pontosan hol található?

És akkor menjünk időrendben.

Első próbálkozások

Dampier elég sokat örlődött a békés polgári élet és a kalandozás között, míg végül – némileg véletlenül – Tortugába, az akkori kalózparadicsomba keveredett. Itt csatlakozott egy kilenc hajóból álló flottához. Először szárazföldön rabolták végig a Panama-szorost, majd bátran, a Magellán-szoros helyett a Horn-fok megkerülésével jutottak vissza a Csendes-óceánra. Itt végigrabolták mindkét Amerika nyugati partját, aztán a Csendes óceán déli részét, beleértve az akkor még ismeretlen Ausztráliát is. Ezután Dampier elvált a fiúktól, Szumátrára hajózott. Itt ismét visszaváltott törvénytisztelő emberré, katonáskodott, aztán Afrika megkerülésével (Jóreménység-fok) hazahajózott Angliába.

Első kör

1697-ben kiadott egy naplót a tengeri kalandozásairól. Nem is annyira a kalóztörténeteket írta meg, hanem a természettudományos megfigyeléseit. Ez annyira megtetszett a brit admiralitásnak, hogy adtak neki egy hajót (Roebuck), ugyan járja már körbe Új-Hollandiát. (Ma már inkább Ausztráliának nevezzük ezt a földet.)
Dampier ötlete az volt, hogy Angliából indulva a Horn-fokon keresztül közelíti meg a terepet. Szokás szerint megpihent a Kanári-szigeteken, majd Brazíliába hajózott. Itt némi balhé tört ki, Dampier rossz kapitánynak bizonyult, az első tiszt lázadást szított, az időből is kifutottak. Az első tisztet Brazíliában börtönbe záratta, az idővesztés miatt pedig keletre fordult és Afrika megkerülésével jutott el az akkori Új-Hollandiába. A szerencse továbbra is elkerülte, sivatagos, vacak tájon kötöttek ki (Cápa öböl), a legénység addigra teljesen legyengült. Északnak fordultak. (Délre nem messze – Perth – már élelemben gazdag területet találtak volna.) Áthajóztak a Timor-tengeren, érintették a Timor-szigetet, majd Új-Guinea északi partja mentén keletre hajóztak. Itt fedezte fel Új-Britannia szigetét. (Bismarck-szigetek.) Az Új-Guinea és Új-Britannia közötti szorost ma is Dampier-szorosnak nevezik.
Nagyjából itt kezdett kidőlni alóluk a hajó. Már korábban is borzalmas állapotban volt, aztán hazafelé Ascencion szigeténél el is süllyedt. Több hónapig dekkoltak egy kopár szigeten, mire jött egy hajó és felvette őket. Ahogy hazaértek Angliába, Dampiert egyből le is tartóztatták, az első tiszt brazíliai börtönbezáratása miatt.

Kérdések:

  • Milyen állatról nevezték el a Kanári-szigeteket?
  • A bejelölt földrajzi nevek felhasználásával jelöld be térképen az útvonalat.

Második kör

A pert ugyan megúszta pénzbüntetéssel, de anyagilag annyira belerokkant, hogy ismét visszaállt kalóznak. (Előtte persze 1703-ban kiadott egy újabb könyvet az Új-Hollandiai kalandozásáról, melynek ismét nagy tudományos sikere lett. Még a hajótörés ellenére is sikerült hazamentenie a növénygyűjteményét és a vázlatait.)
Kalózkapitányként sorra követte el a baklövéseit. Balszerencséjére volt még egy grafomániás a hajón, aki sorra meg is írta ezeket. Ezen az utazáson történt a fentebb már említett eset.
A kalózkaland vége az lett, hogy sorra paccolták el a gazdag spanyol hajókat, a legénység testi és erkölcsi állapota leamortizálódott, lázadás tört ki, ekkor a hajó állapota is megroggyant, végül kész csoda volt, hogy egyáltalán sikerült valahogy hazavergődniük Angliába.

Harmadik kör

Mondanom sem kell, a sikertelen kalózkodás mellett rengeteg tudományos megfigyelést is tett, melyekről egy újabb könyvben számolt be. De mire a könyv megjelent, már ismét a tengeren volt, igaz, ekkor már csak navigációs tisztként. Kanári-szigetek, Rio Grande, Horn-fok, Csendes-óceán. Az új kapitány sokkal rátermettebb volt, Dampier is azt csinálta végre, amihez értett, a siker nem is maradt el. Kiadós fosztogatás után 1711-ben értek vissza Amszterdamba.
Dampier 1715-ben halt meg Londonban.