Day: June 16, 2010

Komar

“A XI. kerületben kényszerűségből néptáncos elemekkel vegyítik a futást az egyik egyetemi futópályán. A pálya viszonylag közel fekszik a Dunához, ezért az itt kocogók szinte a szúnyogok elől futnak” – mondta az [origo] egyik munkatársa, aki szombaton és vasárnap este folyamatosan önmagukat csapkodó, köpködő emberekkel találkozott a pályán. Mint mondta, abban a pillanatban, hogy megállt, ellepték a szúnyogok, ráadásul jól megtermett példányokkal is találkozott. Egyszer állt meg cipőfűzőt kötni, ez alatt három szúnyog csípte derékon.

Ahol van egy kis természetes víz, még rosszabb a helyzet: a Feneketlen-tónál kizárt az esti andalgás: “A második esti vb-meccs után leültünk egy padra, ahol fél percet bírtunk, mert egyfolytában csapkodni kellett” – számolt be tapasztalatairól egy focidrukker, aki a szúnyogok elől végül a Széchenyi-hegyre menekült.
cikk

Na, természetes vizünk, az van a záportározóban. Meg szúnyog is, dögivel. Képzeld el azt, hogy valahol nagyon sok a szúnyog. Aztán ezt szorozd be tízzel, hogy megkapd a környékünket. 18.00 után már csak kiemelten fontos esetekben hagyjuk el a lakást.

Nem is lenne ezzel gond (eltekintve attól, hogy még bekenve sem lehet kiülni a már hűvösebb esti levegőben a teraszra), ha a macskák nem törnének az életünkre. A kánikula miatt csak a kereszthuzat működik, ahhoz viszont nyitott ablakok kellenek. Tavaly be is szúnyoghálóztuk az összes illetékes ablakot. Kár volt. A macskák egész egyszerűen útvonalnak tekintik ezeket a nyílásokat. Ha lerögzítem a hálót, akkor feltépik. Ha hozzávágom a papucsomat, akkor gyorsabban tépi fel. A hálószobaablakon már a ragasztószalagot is leszedték az ablakkeretről.
Eddig azért illedelmesen jelezték a teraszajtónál, hogy ki akarnak menni, vagy be akarnak jönni – mi pedig nyitottuk az ajtót. Most már úgy gondolják, hogy nincs szükség erre a felesleges lépésre – és kilépnek a szúnyogháló alatt. Mi pedig nem győzzük vegyszerezni a lakást.