Könyvek, csak jönnek

Kapaszkodj, mert nem lesz egyszerű.

Amikor lezártam a TCP/IP Alapok könyvet, még volt bennem egy jó adag hiányérzet. Annyi virág nyílik az alkalmazás rétegben. Oké, hogy a DHCP és a DNS példaként be lett mutatva, de egy csomó izgalmas téma még kibontatlan maradt.

Kapóra jött, hogy tervben volt egy TMG könyv. Összedugtuk a fejünket és azt találtuk ki, hogy lesz egy közös könyv: én írok a webes protokollokról, ezek biztonságosabbá tételéről, GT pedig a TMG-ről.

Aztán összeállt az anyag első fele. Az én blokkom három részből állt: jó 50 oldalon összefoglaltam a TCP/IP Alapok könyv lényegét, a maradék 170 pedig felszántotta – jó mélyre eresztett ekevassal – a webes protokollok témát (HTTP, FTP, SMTP), beleértve a biztonsági megfontolásokat (TLS, SSH, IPSec, VPN, RADIUS) is.
Jó erős anyag lett. Nézegettük. Nemcsak, hogy megállt a saját lábán, de még a kávét is ágyba hozta. Úgy döntöttünk, hogy inkább önálló kötetként adjuk ki, méghozzá hozzácsapva a TCP/IP könyvhöz. Mert utólag végigolvasva, sokkal inkább ahhoz passzol, mint a TMG-hez. (Mely blokk szintén bőven erős lesz ahhoz, hogy önállóan is megálljon.)

Most jön a kavarás része:

  • A teljes kéziratból kiemeltem azokat a részeket, melyeknek inkább a TCP/IP Alapokban volt a helye. Ezekkel szépen bővült a könyv.
  • Örömteli hír, hogy rengeteg visszajelzés érkezett a korábbi (1.1) könyvhöz. Ezekből lettek levelezések, tisztázások, melyek következtében egyrészt bővült az anyag, másrészt világosabb lett. Itt kell beismernem, hogy volt olyan terület az 1.1-ben (TCP folyamszabályozás), ahol alapvetően rosszul értelmeztem a koncepciót. Egy kedves olvasó helyretette a folyamatokat a fejemben, én pedig átírtam az egész fejezetet. (Részletes lista a könyv végén.)

Emiatt a két pont miatt váltott a könyv fő verziószámot. mostantól 2.0.

  • A kéziratból leválasztottam a bevezető fejezetet. Ebből a műtét során egy 42 oldalas füzet lett. Ez az anyag a keresztségben a ‘TCP/IP – 1 óra alatt’ nevet kapta. Bárkinek, akit elrémisztene a 350 oldalnyi bitekkel tömött szöveg, de azért szeretne egy átfogó képet kapni a TCP/IP működéséről, bátran tudom ajánlani.
  • A maradék 161 oldal pedig önálló könyvként jelent meg, pontosabban a TCP/IP Alapok könyv második köteteként.

Lássuk a végeredményt:

Fontos látni, hogy az utolsó két kötet képez egy egységet, mely nem kompatibilis az 1.1 verzióval. Ha érdekel a téma, akkor nyugodtan dobd ki a korábbi verziót és töltsd le ezt a kettőt. (És elnézést azoktól, akik kinyomtatták. Megnyugtatásként közlöm, hogy ekkora strukturális átalakítást már nem tervezünk, maximum hibajavítások lesznek még.)

Ezzel párhuzamosan nyilván bővült a letölthető könyvek listája is, immár 8 könyvre mutatnak linkek. (Kihasználom a lehetőséget és szólok, hogy az első kettőt mostanában ne töltsd le, ezerrel írom, illetve szerkesztem át az anyagot.)

This entry was posted in IT.

20 thoughts on “Könyvek, csak jönnek

  1. Köszönjük!

    az 1 órás verziónak nagyon örülök, már ki is nyomtattam. Bevallom az eredeti verzió nekem nagyon tömény volt (vagy csak lusta vagyok ennyire bele ásni magam)

  2. Ugyan olvasni nem fogom az uj anyagokat, de tetszik az aktivitas, egesz nagy adag konyv ez mar. Remelem legalabb reszben megterul majd a befektetett ido :)

  3. Ez nem kérdés. :)

    A könyvek egy részét élvezetből írom, ott már helyből megtérül a beleölt idő. A másik részét meg azért, hogy tanuljak – ami megint nem egy felesleges időpocsékolás.

  4. A 2. kötet v1 14. oldal:
    Ez leginkább nem teljesen igaz így. Azaz a kapcsolat kezdetén egészen biztosan nem. Az url lekérésekor csak az url és a favicon a biztos amit tuti, hogy le kell tölteni. A favicon pedig mindig az utólsó (ki tudja miért). Egyébként a bemutatott példa azért se jó, mert az első get-el kapja vissza a “lapot” aminek teljes megérkezéséig lap értelmezése is kérdéses lehet, ezért nem lehet meghatározni, hogy mit is kell még letölteni. Másrészről pl. az emlegetett index.hu tömörítve adja a lapot amit nem igazán lehet értelmezni csak ha teljesen átjött és utána lehet nekifogni a beltartalomnak. És még nem említettem a chunked átviteleket ami mostanában igen csak terjed…

    A HTTP kommunikáció alapvetően half duplex. Azaz a kliens kér a szerver válaszol, majd kér megint és válasz kap és így tovább. Nem szokott kérni amíg nem kap választ. Nem állítom, hogy nem tehetné de nem szokott. Ha a böngésző “ráér” (vagy ki tudja) azaz úgy érzi, hogy sok mindent kell letöltenie akkor szokott több session-t is nyitni és elkezdeni leszedni a dolgokat. Másrészről alapvetően a szerver szabályozza a session “hosszát” a visszaadott “Connection” vagy “Proxy-Connection” “close” és “keep-allive” beállításával. Ezek a máködések alapvetően a Firefox és IE-re vonatkoznak. A Chrome egy kicsit másként “kezdi” csinálni…

  5. A 2. kötet v1 20. oldal 2.1.1 ábra:
    Ez nem egy “proxy”-s kérés mint ahogyan a fejezetből következtethetni lehetne. Általam nem ismet okok miatt a proxy kérés GET-ét minden böngésző HTTP1.0-ra formázza azaz szerepel benne a host is azaz ott a teljes URL-t rakja be, nem beszélve arró, hogy ha a böngésző egy proxy-nak küld GET-et akkor nem “Connection”-t hanem “Proxy-Connection”-t küld…..

  6. @vkaci:

    Ember, ez a 14. oldal. :-)))

    Itt az volt a cél, hogy az elvet bemutassam. Eszemben sem volt, hogy belemenjek a konkrét implementációk taglalásába. Az elv pedig ez, függetlenül attól, hogy a gyakorlatban ki hogyan valósítja meg.
    http://en.wikipedia.org/wiki/HTTP_pipelining

    pl. az emlegetett index.hu tömörítve adja a lapot
    Így van. Ez volt az a trükk, amire céloztam az írásban. Amiben viszont maximálisan igazad van, hogy nem működhet egymás mellett a pipelining és a tömörítés. Ezt valamilyen formában jelezni fogom az inkriminált részen.

    És még nem említettem a chunked átviteleket ami mostanában igen csak terjed…
    Ezekről is esik később szó, igaz, más kontextusban.

    A HTTP kommunikáció alapvetően half duplex. Azaz a kliens kér a szerver válaszol, majd kér megint és válasz kap és így tovább.
    Úgy gondolom, hogy igazad van, de nézd meg a fenti linket. Az ottani séma alapján úgy vélem, hogy nem írtam hülyeséget.

  7. #6:

    Elnézést, de ezt az észrevételt nem értem. A 2.1.1 fejezet a HTTP Request-ről szól, tokkal-vonóval.
    Van a 2.1 nagy fejezet, mely általánosságban foglalkozik a HTTP-vel, majd miután ezt befejezte, elkezd a két nagy területtel (request/response) alfejezet szinten foglalkozni. Azért mert az általános eszmefuttatás éppen a proxykkal fejeződik be, az nem jelenti azt, hogy az alfejezet már csak rájuk vonatkozik.

  8. Hát én nem is tudom mit mondjak, ill írjak.

    Egy ember kalandjai a vad vizeken, elmélkedései a számára addigi ismeretlenről, félreértelmezési.

    Az az elszomorító ebben, hogy egyesek a kalandregényeidből próbálnak szaktudást meríteni, ahelyett, hogy valóban színvonalas szakkönyvekből sajátítanák inkább el a szakmát.

    Legnagyobb poén az, hogy ehhez még aszisztál is a Microsoft.

    Kalandregények.

  9. Szőke László Zsolt:
    milyen vicces hogy a nevedre rákeresve (csak hogy tudjam, hogy mitől vagy ilyen okos) semmit mást nem találok csak anyázást, fikázást, okoskodást! Kreatív hozzászólás 1 azaz egy darab se! Nehéz az élet mi?

  10. Részemről bármikor, szívesen aszisztálok ilyen remek könyvek elkészítésében, azt gondolom, hogy már eddig is hihetetlenül pozitívak a visszajelzések, és már több ezer ember letöltötte, haszálja a könyveket.

    A szakmai kritikákat folyamatosan feldolgozza Józsi, ez alapján is fejlődik a könyv, még a HUP-ról is megpróbáltunk minden visszajelzést megfogadni – az, hogy mindemellett olvasmányos a stílus, az nem hiszem, hogy hátrány. Ma már a hatezerrészes hollywoodi sorozatokkal kell versenyeznie egy szakkönyvnek is :)

    Szóval én részemről köszönöm nagyon Józsinak ezt a rengeteg erőfeszítést, amit a hazai informatikusokért tesz!

  11. Jó könyv?
    Igen, jó kalandkönyv, akinek ilyenre van szüksége, olvasgassa bátran!

    Aki viszont szakmailag színvonalas könyvre vágyik, az ne olyantól vegyen gitárórákat, aki két akorddal jár előrébb.

    +++

    Kb. annyira fontos jelenleg nekem a weboldal, amennyire “láccik”. De senkinek nem modom, hogy abból tanuljon megjelenni.

  12. Ha valaki komolyan érdeklődik a téma iránt, annak jvaslom, hogy inkább ezt olvassa el:

    http://www.microsoft.com/downloads/details.aspx?FamilyID=c76296fd-61c9-4079-a0bb-582bca4a846f&displaylang=en

    Milyen érdekes a címe!
    TCP/IP Fundamentals …

    Az aki nem tud angolul szakkönyvet olvasni, az tehetségtelen (ebben a szakmában).

    És, hogy én is poénkoggyak egy picit: A vörösbor is szárazon jó, ne pancsold össze, mert zavaros lét kapsz!

  13. Letöltöttem, átfutottam. Nem rossz könyv, a szerző neve pedig kifejezetten jól cseng Windows-os berkekben.

    De a két könyv szkópja teljesen más. Én bit szintig ástam le, onnan mutattam be, hogyan épül fel a TCP/IP és ezeken az alapokon hogyan működik. Az általad ajánlott könyv nem ebből a mélységből indul: azt mutatja be, hogyan működik a TCP/IP és innen kiindulva hogyan kell üzemeltetni. Ergo a két könyv nem ugyanarról szól, de egymás mellett remekül használható.

    A stílusra egy mondat: odáig rendben van, hogy szemlátomást gyűlölsz minden értelmes kezdeményezést, de amilyen vehemenciával támadod ezt a könyvet (olvasom Marci blogját is), attól már lassan kontraproduktív lesz az erőlködésed.

  14. Nem vagyok nyelvész, de talán szerencsétlen a könyv elnevezése.

    TCP/IP alapok, TCP/IP alapjai…
    Ezek mögött én egy percig sem gondolom, hogy valami mélyenszántó, a bitek világát kutató könyvről van szó.

    Nyilván a jó könyvcímválasztáshoz is kell egy pici érzék, de azt gondolom, hogy rossz az elnevezés.

    A Microsoft kiadványának furcsa módon TCP/IP Fundamentals a címe, és nem vagyok egy nagy angolos, de azt jelenti, hogy TCP/IP alapok. Milyen érdekes…

    Szerintem a Microsoft névválasztása rendben van, a tied viszont nem.

  15. Zsooootika elképesztően szánalmas vagy, sebaj itt a hétvége lesz min gondolkoznod, hogy mibe tudsz még belekötni… Neked ennyi jutott az élettől… Ámen.

  16. Nem vagyok pszichológus de te tök hülye vagy.

    fikázás, okoskodás…
    Ezek mögött én egy percig se gondolnám, hogy valami mélyen szántó, ész érv lenne.

    Nyilván az értelems kritikához/hozzászóláshoz is kell egy pici ész, de azt gondolom, hogy nálad ez – sok más mellett- hiányzik.

    Ahogy nézem téged nem sok helyen szeretnek. Milyen érdekes…

    Ha már fikázol legalább azt áruld el, hogy mi lenne a megfelelő cím szerinted?

    ps:
    Egyébként ha már erről (fikázás és okoskodás) szól az életed miért nem keresel valakit, aki kevésbe ismert, olvasott és elismert a szakmában? Szerintem itt nagyon rossz helyen próbálkozol.

    (bocs Joep, értem én hogy nem kéne etetni… )

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *