Többször írtam az egyik kedvenc mantrámról: “Most jó”. Nagyon fontos, ugyanis ekkor tudatosítja magában az ember, hogy abban a percben, pillanatban, éppen jól érzi magát. Ha ilyeneket nem csinálunk, akkor csak a rossz, kellemetlen élmények maradnak meg.

Na, ez most nem aktuális.

Lassan kezd felnőni mellé egy másik nagyon hasznos mantra: “Drama Queen“. A személy, aki túljátssza a szerepét. A személy, aki minden apróságból drámát csinál, melyben ő lesz a tragikus főhős.
Most olvasom például egy amerikai lelkész írásait. Éppen unokáját tologatja babakocsiban az állatkertben, amikor elkezd filózni azon, hogy legközelebb valószínűleg akkor lesznek megint együtt itt, amikor az unokából felnőtt lesz és őt, mármint a lelkészt, fogja tolókocsiban tologatni.
– Drama Queen – legyintek rá és csalódottan becsukom a könyvet.

Ez a viselkedés egyfajta tendencia, ha valaki elindul ebbe az irányba, akkor észrevétlenül lesz egyre elviselhetetlenebb ember belőle. Márpedig ha valaki kiegyensúlyozatlan, vagy hosszabb stresszes/frusztrált szakaszt fog ki, akkor hajlamos lesz rá.
Pont ezért fontos figyelni magunkat és ha egy apró jelét is látjuk annak, hogy éppen egy apró történetből akarunk királydrámát csinálni, vagy hagyjuk, hogy a kellemetlen dolgok teljes súllyal telepedjenek ránk – akkor csak morogjuk el, hogy “Drama Queen” – és maradjunk normálisak.