Geek úr polcot farag

Nej magára rántotta a spájz polcrendszerét – és ez mindenképpen kellemetlen hír volt számomra. Szerencsére ki tudott ugrani a ledőlő cuccok elől, de gyakorlatilag minden, ami eddig a polcokon volt, derékmagasságig töltötte fel a szűk éléskamrát.
Pár napig még húztuk, de a végtelenségig nem lehetett.

Mondjuk, a listámom már három éve szerepelt a polc lecserélése – csak mindig beelőzte valami. (Most éppen a nagylány érettségire felkészítése.) Az előző tulajdonos ugyanis lambériadarabokból tákolt össze egy polcrendszert, mindenféle rögzítés nélkül. A buta. Pedig tudhatta volna, hogy a spájzpolc tetőlécből készül.

Kicipeltünk mindent az étkezőbe és a konyhába.

Nagyítás Nagyítás

Ha nekiugrok, két nap alatt végeztem volna – de közben halaszthatatlan matekozás várt ránk. (A négynapos ünnepben van lehetőségünk egésznapos tanulásra.) Így fúrtam, faragtam, matekoztam… három napon keresztül.
Durva volt.

De elkészült a polcrendszer.

Nagyítás Nagyítás

Nagyítás

Látható, nem egy egyszerű darab. 30 szál 4 méteres tetőléc kellett hozzá. 120 folyóméter.

Nagyítás

És mindebből ennyi – figyelem, összesen ennyi – hulladék keletkezett.

Elmagyarázom.

Én az a fajta ember vagyok, aki igyekszik optimalizálni. Ez a feladat pedig kifejezetten optimalizálásért kiáltott. Szabjál le 15 fajta méretben lécdarabokat 4 méteres lécekből – de úgy, hogy a hulladék minimális legyen.
Neki lehetett volna esni egy többváltozós szélsőérték feladattal. Magunk között szólva, az lett volna a legelegánsabb. De manapság nem az elegancia, hanem a hatékonyság korszakában élünk, azaz irány a számítógép. Összedobtam egy Excel táblát.

Nagyítás

Ez azt adta ki, hogy két különböző hosszúságú darab leszabása esetén hányat kell az egyikből, hányat kell a másikból rámérni egy nyers szálra ahhoz, hogy minimális legyen a hulladék. Természetesen a döntés az én kezemben volt, a program csak előkészített: kinullázta az összes olyan mezőt, ahol nagyobb lett az érték, mint a szálhosszúság. Kinullázta azokat a mezőket is, ahol a hulladék nagyobb lett, mint a kisebbik levágandó szál. Így már csak pár elfogadható lehetőséget kellett megvizsgálnom.

Az eredmény – a fényképen – gondolom, magáért beszél.

Boldogan mutattam a programot és egy demonstrációt Nejnek.
– Aha – bólogatott, meglehetősen kétkedve.
– Nem érted? – hitetlenkedtem – Egy ilyen kis program és abszolút minimumra tudom korlátozni a hulladék mennyiségét.
– Értem én – mondta lassan – Csak azt nem értem, hogy a francba tudsz ilyenkor anélkül dolgozni, hogy ne lógatnál egy táblát a nyakadba ‘Vigyázat, geek!’ felirattal.
– Mármint? – kérdeztem vissza.

Nagyítás

És felé fordultam.

7 thoughts on “Geek úr polcot farag

  1. Tuti valami online tool, ami beadott inputra megold egy lineáris optimalizálási feladatot.
    2008-ban nekem volt egy elvetemült feladványom és akkor találtam hozzá egy paraméterezhető cuccot.
    Kiváncsi vagyok, az milyen eredményt dobna a te feladványodra :)))

  2. Feladni nem adtam fel, de illusztrációnak felhasználtam. (Teljesen jókor kommenteltél, a 00:03-ból jutott eszembe, hogy a wordpressben még nem állítottam át az időt.)

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *