Ez az a ház, ahol semmi sem változik

Hihetetlen. Amikor 1996-ban kiléptem a távfűtésből, ugyanezzel a problémakörrel küszködtünk. És máig nem változott semmi.
Miközben Drezdában, abban a panelházban, ahol megszálltunk, már termosztatikus radiátorszelep és digitális költségelosztó volt minden radiátoron.

link

15 Comments

  1. nalunk mar nem is tudom miota megcsinaltuk. azota nem a futesi koltseg szallt el, hanem a ‘rendelkezesreallasi dij’ nomeg a szolgaltato nekunk kitalalta a ‘hovesztesegi dijat. igy sikerult elerni, hogy ha letekerem a futest, amikor nem vagyok itthon, akkor kb. ugyanannyit fizetek, mint a szomszed haz, ahol nincs lakasonkenti meres meg szabalyzas viszont dogmeleg na az van.
    csoda, hogy a tobbi haz a lakotelepen nem vag bele a projektbe ?
    * most azt tervezzuk, hogy megy fel a tetore a kazan, a tavhoszolgaltato meg kapja be.

  2. Akkor ott valami el lett kefélve. Egyfelől az átalánydíj 20 fokos lakást kellene, hogy befedjen. (Most a szobákra gondolok, mert ez igazából helyiségenként van szabályozva.)
    Másfelől nagyon rövidlátó az a távfűtő cég, aki az árpolitikájával nem ösztönzi a mérésre történő áttérést. (Mi már a kilencvenes évek elején, az állami dotáció megszűnésekor rájöttünk arra, hogy jobb, ha a lakó kevesebbet fogyaszt és azt kifizeti, mint ha sokat fogyaszt, aztán nem fizet, mert nem tud – mi meg behajtani nem tudjuk.)

    Hozzáteszem, rendelkezésreállási díj mindenhol van, ott, ahol átalánydíjat fizetnek, ott is. Csak ott legfeljebb a lakók nem érzékelik úgy külön, mint máshol, ahol a változó költségeket osztják el.

  3. Ja, nálunk például a ház nem szavazta meg az egyedi mérést.
    Így most 23 fok van itt a legfelső emeleten, de csak azért ilyen kevés, mert önszántamból lejjebb tekertem a radiátort.
    A számlát meg jobb nem nézni.

  4. szobankent van.
    az van elkefelve, hogy a tavhoszolgaltato az onkormanyzat tulajdona, es nem elegszenek a milliardos (!) nyereseggel, amit egy ev alatt termel.
    ezt a penzt a varos koltsegveteseben betervezik mindenfele latszatprojektre, ahonan szepen el lehet lopni.

    * csak azt nem tudom mar mellik partra szavazzak, hogy eltunjon ez a banda, mer a polgarmester es sleppje szocikent kezdte, szdsz, mdf szinekben is volt, most meg epp a fidesz tamogatasat elvezi… // de lehet, hogy forditott az idobeni sorrend.

  5. no epp kezembe kerult a multhavi szamlam. mar egesz honapban volt futes, a ‘rendelkezesreallasi dij’ a szamla 55%-a. a maradekon osztozik a melegviz ( 3 kobmeter ) meg a futes.

  6. Helyi önkormányzatra nem szavazunk pártpolitikai alapon. Ezt komolyan is gondolom. (Kivéve, ha egyik jelöltről sem tudunk semmit – akkor, végső esetben, lehet az alapján dönteni.)

  7. a ‘rendelkezesreallasi dij’ a szamla 55%-a

    Ja, 50% körül szokott lenni. (Bár a mai gázárak mellett logikusan gondolhatná az ember, hogy a változó költségek a nagyobbak.)
    Nálunk még azzal is meg volt cifrázva, hogy a változó költségeket 80/20 vagy 70/30 arányban szétszedtük, és csak a nagyobbik hányad volt része a költségelosztásnak.

  8. no asszem elkerek a szomszed hazbol valakitol egy reszletes szamlat. eddig foleg a vegosszegeket beszeltuk meg.
    mielott par eve megcsinaltattuk a futeskorszerusitest, a ha jolemlexem, a szamla kb. 35-40%-a volt a ‘rendelkezesreallasi dij’.

  9. @hokuszpk: ha belegondolsz, ez logikus is. A szazalek mindig valamihez van viszonyitva. A rendelkezesre allasi dij az nem fogyasztott ho alapjan mukodik, hanem valami alapjan megallapitasra kerult fix osszeg. Az a sejtes, hogy a szomszed haz rendelkezesre allasi koltsege szamszeruen hasonlo osszeg lesz, mint a tietek. Ez szazalekba rosszul jon ki, mert most “kevesebbet fogyasztotok” mint altalanydijjal, tehat ugyanaz az osszeg kevesebb vegosszehez aranyitva nagyobb szazalekerteket fog kepviselni (huhh, matek magyarazas nem az erossegem, na).

  10. @hrongyorgy:

    Ennyire nem bonyolult. (Mondom én, aki egy ideig megbízott pénzügyi vezető is voltam a távfűtő cégnél. Nemröhög.:)

    Tehát vannak az ún. állandó költségek. Ezekre konkrét meghatározások vannak, tehát nem úgy van, hogy a távfűtő azt sorol ide, amit akar. Ezekre az a jellemző, hogy az értékük _nem függ_ attól, hogy a cég mennyi hőenergiát ad el. (Épületbérlés, amortizáció, fizetések, wc papír… meg ilyenek.) És vannak a változó költségek, melyek a forgalmazott volumenekkel arányosak. (Jellemzően a fűtőmű villamos energiafogyasztása, illetve a gázdíj. Nagyobb cégeknél az is előfordul, hogy nem csak elad, de vesz is hőenergiát.)

    Az éves állandó költséget a cég leosztja a fűtött volumenre (összesen hány m3 lakóépületet fűtenek), ebből jön ki a rendelkezésreállási díj.

    Ami tényleg nem egyszerű, az a változó költségen alapuló elszámolás. Egyrészt ebből is van volumenre osztott díj, ez az átalány. Természetesen nem lehet minden évben átalánydíjat változtatni, tehát ezt a díjat a sokéves, a fűtési időszakra vonatkozó átlaghőmérséklethez lövik be. Így könnyen lehet, hogy egyik évben veszteségesek, a következő évben meg nyereségesek. (Ezért nincs értelme a ‘milliárdos’ nyereségek ellen hőbörögni, mert lehet, hogy az előző években meg milliárdos veszteségek voltak.)
    Ez van akkor, ha nem mérés alapján számolnak el.

    A mérés alapú elszámolásnak két szintje van:

    1. Épület, lakóközösség
    Ekkor van egy hőközpont, ahol a távfűtő átadja a hőenergiát a közösségnek és ezt számlázza ki, szintén a közösségnek. Aztán leszarja, hogyan osztják szét maguk között.

    2. Lakó szinten
    Ez az, amikor a távfűtő felvállal olyan melót is, mely igazából már nem rá tartozik. Tipikusan ilyen az, amikor a lakóközösség/társasház a távfűtőt bízza meg az épület fűtési költségeinek lakásokra bontásával. Ez a megbízás tárgyalás alapú, nálunk szinte ahány társasházzal volt szerződésünk, annyiféle költségosztási módszer létezett. Végül is kezelhető volt a feladat, csak egy jó informatikus kellett hozzá, aki kellően okos számlázóprogramot tudott írni. :)
    Ebben a második változatban szoktunk játszani azzal, hogy az épületre terhelt változó költség alapú fűtésdíjnak csak 70-80%-át osztottuk szét költségelosztók alapján, a maradék ment továbbra is légköbméterre. (Ennek is megvan a fizikai magyarázata.)

    Melegvíz:

    A rendelkezésreállási díj erre is vonatkozik, tehát a fix költségek ebben vannak. A melegvízdíj tartalmazza a változó költségeket. Itt szerencsére nincs olyan sok kavarás, 40 fokos vizet kell nyomni és ez nem függ olyan sokat az időjárástól.
    Egyedül a vízórák elfogadása okoz gondot. A fűtőmű itt is szeretne a hőközpont adatai alapján elszámolni a közösséggel – csakhogy a vízórák összfogyasztása soha nem szokott egyezni a hőközpont óráján mért fogyasztással. Erre a kulturált megoldás az, hogy az egyéni vízórák költségosztóként működnek, a társasház az ezen mért mennyiségek alapján osztja szét az összes fogyasztást. Igaz, ehhez értelmes társasház kell.

  11. hokuszpk

    Kicsit kavarognak a dolgok nálatok szerintem. A hányad attól is függ, hogy mi történt nem rég. Olvasni szoktad az újságokat és úgy általában az információkat? A távfűtésnél – ha jól emlékszem, de lehet, hogy 8% – 10%-al csökkentették a fűtési díjat. Ergo van egy mostani számlád, abban magasabb az alapdíj százalékosan, hiszen a másik csökkent, ez meg nem változott. Valamint vagy most vagy a köv számlától az alapdíj is csökken. Amire rá szerettem volna világítani, hogy a 35-40%-a volt és most 50-55%-a, az pl. azért van mert csökkent az egyik.

    Egyébként én a faluházban lakom, amit most újítottunk fel – faluhaz.eu – és még kíváncsian várom a számlákat, a költségmegosztók jelenleg próbaüzemen vannak. Most szavaztunk, hogy a fűtési szezon próba üzem maradjon – amellett, hogy kapunk róla számlát, mennyi lett volna ha már úgy számlázunk – vagy ténylegesen a ktségmegosztók alapján menjen. Én utóbbira szavaztam természetesen.

    Általánosságban elmondható, hogy én pl. meg sem szavaztam volna a sima panelprogramot, mert az szar.
    Ami nálunk történt:
    – hőközpont korszerűsítés, ezzel eleve kevesebb lesz a számla
    – szigetelés, tetőn is, szerelő szinten is, emeletenként és lépcsőházanként – függőleges és vízszintes – tűzgátló rétek, a sima hungarocel szigetelések közé, magyarán itt nem fog felfutni 6 emeletet egy tűz, mint miskolcon és ez nincs a sima panel programban
    – 1500nm napkollektor, ami ennél a háznál 3 éve megtérüléssel jár, utána már csak hasznot hajt
    – egyedi költségmegosztók
    – a tetőtér és szerelő szint rendes szigetelése óta, a lépcsőházban sem kell megfagyni, ami más panelekre nem igaz.

    Szóval én megértem a sima panel felújításokat nem szeretőket, a bécsi úton is most megy egy. Se napkollektor – pedig ott is gyorsan megtérül, nem családi ház méret -, se tűzgátló szigetelő réteg, se fűtés korszerűsítés, se egyéni elszámolás. Viszont nem kötelező csak és kizárólag annyit csinálni egy panel programban, ami benne van. Meg lehet csinálni úgyis, ahogy mi csináltuk és szerintem ez csak a házak lakóin múlik. Persze, többe kerül, mint a sima panel program, de egyrészt megtérül, másrészt van értelme, harmadrészt pedig valódi értéknövelő hatása van.

    A mai napig nem értem azokat, akik pl. most árulják itt a lakásokat, amikor a piac pang, még nem indult be újra és ráadásul sokan a program közben vagy előtt adták el, fillérekért. Pl. ami 1-2 éve 12 milláért ment el, azt most eladják/eladták 10-10,5-ért. Pedig jövőre vagy 2 év múlva ezek 14-ért simán el fognak menni.

    Ha érdekel titeket, a jövőben adok majd számokat is, mi, mennyivel csökkent (számla). Az már csak hab a tortán, hogy kellemes meleg van, amennyire és amikor én akarom.

  12. @hrngyorgy: a problema ott van elhantolva, hogy a vegosszeg egy ugyanakkora lakasban, mint az enyem, es ahol nem szabalyozhato a futes, gyakorlatilag megegyezik.

  13. “könnyen lehet, hogy egyik évben veszteségesek, a következő évben meg nyereségesek. (Ezért nincs értelme a ‘milliárdos’ nyereségek ellen hőbörögni, mert lehet, hogy az előző években meg milliárdos veszteségek voltak.)”

    a ceg az utobbi ot evben mindig igen erosen pluszban volt.

    “Ebben a második változatban szoktunk játszani azzal, hogy az épületre terhelt változó költség alapú fűtésdíjnak csak 70-80%-át osztottuk szét költségelosztók alapján, a maradék ment továbbra is légköbméterre. (Ennek is megvan a fizikai magyarázata.) ”

    valahol itt lehet az eb elasva, ezt a magyarazatot lokjed lecci, mert tudatlankent halok meg :D

    @al
    “A távfűtésnél – ha jól emlékszem, de lehet, hogy 8% – 10%-al csökkentették a fűtési díjat.”

    Budapesten lehet. Nalunk felfele vittek.
    ha a tavhore vonatkozo adocsokkentesre gondolsz, ugytudom az csak Januartol lep eletbe. ( fixme )

    szerintem még nem is volt panelprogram, amikor a hazunk meglepte ezt a mokat. ( megneztem a hitelszerzodest, 2001-es datumu )

    “Ha érdekel titeket, a jövőben adok majd számokat is, mi, mennyivel csökkent (számla). ”

    varjuk az adatokat :D)

  14. ezt a magyarazatot lokjed lecci, mert tudatlankent halok meg :D

    A magyarázat a nagy közösködésben rejlik. Egy panelházban nem tudsz minden hőáramot megfogni költségosztókkal. Ott van például a lépcsőház, vagy a pince. Elméletileg rakhatsz az ottani radiátorokra is műszert, de gyakorlatilag senki nem fog kezeskedni azért, hogy nem verik le.
    Ott van emellett a falakon keresztül áramló hő. Gondold el, van egy lakó, aki nem lakik a lakásban, lezárja a fűtést. Ha a teljes fűtésdíjat osztod szét, akkor az illető nem fizet semmit – pedig a lakása erősen fogja szivattyúzni a hőt a szomszédoktól, mivel nagy lesz a hőgradiens.

    Emiatt szoktuk azt javasolni a társasházaknak, hogy csak a fűtésdíj 80%-át osszák szét költségosztó alapján, a maradék menjen légköbméterre.

    Aztán ezt lehet még cifrázni azzal, hogy vannak olyan épületek, ahol nem lehet hozzáférni a fürdőszobai radiátorokhoz (pl. be van építve a kád alá), vagy a társasház takarékoskodni akar és a kis teljesítményű radiátorokra (WC, fürdőszoba) nem raknak költségosztót – ilyenkor el lehet csúsztatni az arányt a 70/30-ra.

  15. nalunk teljesen at lett szerelve az egesz. a lepcsohazbol kivettek a futest ( megjegyzem, arra a max. masfel percre, amig az utcarol feljovok feleslegesnek is tartom ); a wc/furdoszobaban sosem volt futotest. pince ez alatt a haz alatt max. Matyas kiraly idejeben lehetett, de a haz epitese elott a regeszek gondolom alaposan atneztek a teruletet.
    a muszerek a lakasba a bejovo es az innen tavozo hö kulonbozetet merik.

Leave a Reply to hokuszpk Cancel reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *

Discover more from MiVanVelem

Subscribe now to keep reading and get access to the full archive.

Continue reading