Berlin Nr.01 / 06

Azaz ronggyá ázás Berlinben. Azaz az agy feltöltése tudománnyal.

Elég eklektikus bejegyzések lesznek. (Igen, megint kénytelen vagyok tördelni. Higyjétek el, ti sem akartok ekkora adagot egyben kapni. A blogeditorom biztosan nem: hihetetlenül belassult, amikor egyben akartam szerkeszteni a szöveget.)

Szóval lesz benne minden, mint az igazi zöldborsólevesben. Morgások, csavargások, magával a TechEd rendezvénnyel és az előadásokkal/előadókkal kapcsolatos megjegyzések, mellesleg itt-ott pici szakmázás is. Kaptam egy csomó ötletet is szakmai cikkekhez, de azokat majd az emaildetektiven fogom megírni.

Szállunk rendelkezésére
2009.11.08; vasárnap

Nem sűrűn voltak eddig gondjaim az online checkin-nel. Oké, tavasszal az a chicago-i átszállás tényleg neccesre sikerült, de az egyrészt technikai probléma volt, másrészt sikerült megkerülnöm. Viszont a Malévnél az emberi butaság állt keresztbe – és azt már nem tudtam legyőzni.

Nagyítás

Nézzük meg először az elektromos jegyet. Elég sűrű, de benne van minden, ami kell. Feltéve, hogy az ember ismeri a fogalmakat, rövidítéseket.

Nagyítás

Irány a malev.hu, online checkin. Rögtön egy szigorú oldalra jutottam. Azt mondta, mindent töltsek ki, méghozzá karakterre helyesen, mert egyébként küldik a spanyol inkvizíciót.
Ezzel már rögtön az első mezőnél megfogtak. A jegyszám rubrikába ugyanis jóval kevesebb karaktert lehetett beírni, mint amennyi az e-ticketen szerepelt. Mivel öreg rejtvényfejtő dinasztiából származom, így néhány próbálkozás után megtaláltam a megoldást: le kellett hagyni a végéről a kötőjel utáni részt és elhagyni az elejéről az E betűt. Egy hibaüzenettel kevesebb. Üde színfolt volt, hogy a legalsó mezőben a legördülő menü minden próbálkozás után alapértékre (nothing) állt.
Ehhez képest a név egyből megvolt, pedig általában azzal szokott a legtöbb gond lenni. (Hülye magyar nevek, rossz sorrendben begépelve, neadjisten elgépelve.)
Jöhetett a járatszám. Itt véreztem el véglegesen – pedig ezt akár legördülő menüből is összehozhatták volna. De nem, be kellett gépelnem. Természetesen az a változat, ami az e-ticketen volt, az nem felelt meg.
Jött a variálás. sikertelenül.

Nagyítás

Nincs mese, meg kell nézni, ők hogyan hívják magukat. Új böngészőablak, malev.hu, menetrend. Nagyon jó, ma már csak egy gép megy Berlinbe, pont a miénk. Természetesen a járatszám nem azonos azzal a jelsorozattal, ami az e-ticketen volt. Ami viszont kellemetlen, hogy ezt se fogadta el a checkin. Vadul kipróbáltam a szóbajöhető összes permutációját az érintett karaktereknek – de egyik sem volt jó. Végérvényesen elakadtam.

Nagyítás

Hoppá, hát van itt egy help ikon. Lássuk, mi lesz. Nagy büdös error.

Ekkor adtam fel a próbálkozásokat. Gyorsan lefényképeztem a képernyőket, hogy legalább legyen dokumentált ez a marhaság. Aztán legfeljebb ülök, ahol ülök – úgyis azt szoktam mondogatni, hogy Európán belül akár állva is ki lehet bírni bármilyen repülőutat. (Meg két kövér ember közé zsúfolva, úgy, hogy az előtted ülő csontig hátranyomja az ülését.)

Indulás előtt derült ki, hogy éppen nincs jó utazóbőröndöm. Az ámbráscet azért túlzás lenne, a kicsik meg elkoptak: az egyiknek a kereke tört ki, a másiknak a fogantyúja: a harmadik meg nagyon kicsi. Irány a bót. Végül vettem egy olyat, amelyik egyrészt egzotikus világos-libafos színű, így már messziről könnyen azonosítható – másrészt van notebook tartója is. Tök jó, így nem kell külön hátizsák, mert a bőrönd oldalán ott vannak a plusz tárolók. És az egész kézipoggyásznak számít, azaz velem utazik minden.

Gondoltam én.

Beszálláskor érdekes dolgok történtek. Először közölték, hogy a kézipoggyászt el fogják venni – ugyanis olyan kicsi a gép, hogy nem férnének be. Erre mondjuk elállt a szavam. Helikopter? Kétfedeles hidroplán? Vitorlázógép? Aztán be kellett szállnunk egy nagy dög buszba, mely ugyan fullra tele volt, de még vártunk embereket, akik aztán meg is jöttek, és még jobban tele lett a busz. Ennyien hogyan fogunk elférni egy kis gép egyetlen ülésén? Vagy eladták az állóhelyeket is?
A megoldás a ventillátor volt. Ami a gépre volt szerelve. Kiderült, hogy egy kicsi légcsavaros repülőgéppel megyünk. De legalább biztos, hogy nem ezt fogják felrobbantani az arab terroristák a berlini fal ledöntésének huszadik évfordulója tiszteletére. (Lehet, hogy erre nem is kell bombát pazarolni?)

Csak éppen fent a gépen jutott eszembe, hogy a könyvem a bőrönd oldalzsebében maradt.

Érdekes, hogy a repülőgépen elmaradt a szokásos szinházi előadás. Erre van a vészkijárat – a többit meg olvassátok el a papíron.

Viszonylag sima út. A poggyászunkat még a repülőgépnél megkaptuk, nem kellett bent a konvejornál várakoznunk. Így csak kisétáltunk, megkerestük a buszt, beutaztunk, elsétáltunk a szállodáig, becsekkoltunk. Az első kellemetlen jel: egy, azaz 1 darab bejelentkező lapot adtak kettőnknek. Azért valahol a spórolásnak is van határa. Szép apró betűkkel benyomorítottuk mindkettőnk adatait. Aztán megtanultuk, hogy a személyzet szerint az ittlakó személy neve tkp. a kettőnk vezetékneve. Elég hülyén hangzottunk, de gondolom egy külföldinek mindegy.

Igazából a wifi verte ki nálam a biztosítékot. Nem kicsit. Nagyon. Napi 5 eurót (közel 1400 forint) számolnak fel érte. Ehhez képest a szobában nincs. Le kell menni az első emeletre, a galériába, ott érhető el egyedül. (Egy pici kis szar adó van a recepció pultján. Ránézésre gyengébb, mint az én itthoni adóm.)
De ha legalább a galériában működne. De csak úgy van, mint a mesében: hol volt, hol nem volt. Eleve ha van, akkor is csak 64 kbps. Akinek ez nem mond semmit, akkor máshogyan fogalmazok: ez egy betárcsázós ISDN sebessége. Egy egész szállodának. De még ez sincs, mert az alatt a 40 perc alatt, amíg lent voltam, egy csomószor leállt a forgalom. Ja, éjjel fél tizenkettő és negyed egy között próbálkoztam, tök egyedül. Mi lehet itt, amikor többen is nyomulnak?

Szóval kidobtunk 30 eurót a kukába – és itt állunk, a Teched-en, nettelenül. Mindez azért, mert egy fogtechnikus 4 csillagos(!) szálloda sajnálja azt a havi kábé 30 eurót, amennyi egy normális internetelérés ára lehetne. Arról már nem is beszélek, hogy esetleg le lehetne rakni egy-két access pointot minden szintre, hogy a szobákban is legyen.

Online tudósítások elhalasztva.

This entry was posted in Utazás.

One thought on “Berlin Nr.01 / 06

  1. Ne feledd, hogy a hotelek csillagozása nem EU szabványos. Ami egy magyar négy csillagosban triviális, azt a németben esetleg nem az.
    Ha jól emlékszem a besorolásokra, akkor egy francia három csillagosba szerintem be se menjél, az egy putri lesz…
    Jó persze a ráckevei Kék Duna is úgy 4 csillagos, mint az én lakásom, de azért itthon nagyjából meg lehet bízni ebben.

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *