Váratlan vég

A szúnyogháló projekt váratlan véget ért. Még csak töprengtem azon, hogyan alakítsam át a meglévő rendszert a kedves hozzászólók tapasztalatai alapján – amikor az egész hirtelen értelmét vesztette.

Csak úgy, érzelmek nélkül:

  1. A teraszajtóra nem tudok se szúnyoghálót, se macskaajtót eszkábálni.
  2. Ha a teraszajtót állandóan nyitvatartom, akkor cseszhetem a szúnyoghálókat.
  3. Ha a teraszajtót zárva tartom, akkor is cseszhetem a szúnyoghálókat. Az egyik macska – na, vajon melyik – rájött, hogyan lehet leszedni a hálót a tépőzárról. Innentől kezdve, ha nincs nyitva a teraszajtó, kinyitja magának az ablakot.
  4. Értelemszerűen nem tudok őrséget állítani sem az összes nyitott ablak, sem az összes macska mellé.

Nyilván, leszögelhetem, letűzhetem, lefúrhatom a hálót az ablakkerethez – de miután a macska rájött, hogy ez az akadály könnyen elhárítható… vajon hány századmásodpercig áll majd ellen ez a lerögzített, pillekönnyű anyag egy macska karmának?

[Bonus]

A Latin Katicabogár után szabadon.

Ki az, aki először szart bele az ágyba?
Gizi, a vad cica truváj!
Ki az, aki először nyomott le kilincset?
Gizi, a vad cica truváj!
Ki az, aki először nyitott szekrényajtót?
Gizi, a vad cica truváj!
Ki az, aki először tépte le a hálót?
Gizi, a vad cica truváj!

Hoppá.

6 thoughts on “Váratlan vég

  1. Javaslom a rolós megoldású, oldalra elhúzható szúnyoghálót a bejárati/terasz ajtóra. Praktikus, kevés helyet foglal, szinte észre sem lehet venni. Sőt, ha a cica akarja, ki tudja nyitni :-D

  2. eti:
    Fogják. Eszméletlen, mit össze tudnak ugrálni éjszaka a teraszon a repkedő mindenfélék után. Csak éppen akkor játszanak velük, ha olyan kedvük van – és nem akkor, amikor a dögök dagadtra csípnek.

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *