Day: February 2, 2009

Tavasz?

Ez a pici Tépőzár Gizella meggárgyult. Pedig még nincs egy éves – és még a tavasz sincs itt.
De már érzi.

Kevés annál idegesítőbb hang van, mint amit a macskák tudnak produkálni a párzás kapcsán. Először az ember rémülten kapja fel a fejét, hogy honnan jön ez a gyereksírás. Aztán fokozatosan megvilágosodik az elménk: jaj, már megint a macskák. És ebben nincs különbség: belvárosban és zöldövezetben egyformán elviselhetetlen a nyávogás.
De miért ordítanak ennyire a macskák párzás közben? Ha megnéznél közelről egy macska-péniszt, akkor mindjárt megértenéd a dolgot. A pénisz vége tele van apró, elszarusodott tüskékkel. És ami a megdöbbentő, hogy ennek is megvan az oka.
A nőstény macska általában (5) 7-12 hónapos kora között lesz ivarérett. Az első ivarzás időpontja függ a fajtától, évszaktól és attól is, hogy több cicát tartasz-e együtt vagy csak egyet. A perzsa macskák például csak egy éves kor után lesznek ivarérettek. A későősszel született kiscicáknál már tavasszal, 3-4 hónaposan is jelentkezhet az első ivarzás.
A macska szezonálisan poliösztrusos állat. Ez azt jelenti, hogy van egy szexuálisan aktív időszak, ami a tél végétől őszig tart, és ez idő alatt több szexuális ciklus követi egymást. A legaktívabb időszak februártól április közepéig tart. Szeptembertől januárig rendszerint egy nyugalmi időszak következik. Mivel az ivari aktivitást leginkább a fény mennyisége befolyásolja, így lakásban tartott macskáknál gyakori, hogy egész évben ivari aktivitást mutatnak.
Az ivarzás ugyan csak 4-5 napig tart, de sajnos 2-3 hetes gyakorisággal. A legzavaróbb talán a szűnni nem akaró nyávogás, ami az egyéb jeleket kíséri. A legjellegzetesebb az, ahogy a cica szabályosan „gurul” a hátán, hempereg, feltűnően hízeleg és dörgölőzik az emberhez, illetve tárgyakhoz. Az ovuláció (tüszőrepedés) nem következik be spontán, hanem a párzás, mint mechanikus inger váltja ki. És ez magyarázza a pénisz különös felépítését.
cikk

Matekóra

2007 tavaszán vettünk fel durván 90000 CHF kölcsönt a lakásvásárláshoz. Akkoriban 160 forint körül mérték a svájci frankot.
Fizettük becsülettel. Jelenleg 78291 CHF a tartozásunk – viszont manapság már 200 a váltószám. Ha osztok-szorzok, akkor kijön, hogy jelenleg 1,258.200 forinttal _több_ a tartozásunk, mint amikor elkezdtünk törlesztgetni. Miközben eddig visszafizettünk durván 3,5 millió forintot. (Tőke, kamat, kezelési kültség.)
Jó biznisz.

Pusztán csak azért nem megyek a Dunának, mert már edzett vagyok.

Az első lakásunkhoz szintén jelentős mennyiségű kölcsönre volt szükségünk. Akkor még sehol sem volt a devizahitel, mint olyan. Jó magyar hitelek voltak. 33%-os kamattal. Úgy, hogy az állam átvállalta a törlesztőrészlet egy részét, úgy jött ki a havi törlesztőrészletünk a nettó fizetésem 166%-ára. De átvállalni csak az első öt évben vállalt át az állam komolyabb összeget, utána már szinte semmit. El is adtuk a házat 7 év után.

Ahogy a kínai átok mondja, éljél meg változatos időket.

Most lehet filózni, melyik a jobb? Felvenni olyan magas kamatra lakáskölcsönt, mely egyből agyonb@sz… vagy felvenni olyan kölcsönt, ami talán nem b@sz agyon, de aztán mégis?

Hát hogy legyen így középosztály az emberfia?

Nemrég olvastam egy jó hasonlatot. Azt írták, hogy az én generációm sivatagban lakik, ahol tízszeres árat kell fizetni azért a vízért, melyet máshol majdnem ingyen kapnak – mások. De tényleg: 1989-ben kezdtük az önálló életet. Mi is… meg az ország is. Csakhogy míg mi 20 év alatt foggal-körömmel összekapartunk magunknak valami egzisztenciát, ezzel szemben az ország… kis híján államcsőd az Antall kormány idején, aztán Bokros-csomag, 98-tól sorozatos elkúrások, végül megint kis híján államcsőd, világgazdasági válság, sebezhető, védtelen ország.
Mi meg úszunk a higanyban.