A fejlettebb lény

Reggel a ruháimat pakolásztam, az ingemet hajtogattam az ágyon. A macska, szintén az ágyon fekve lustán nézte, mit is tevékenykedek. Éppen a kordbársony nadrágom volt a kezemben, amikor eszembe jutott, mennyivel is fejlettebb lény vagyok, mint a macska. Végiggondoltam, milyen hosszú út vezetett odáig, hogy itt van a kezemben ez a tapintásra, szemre is kellemes anyagból készült nadrág, melynek megvan az a különleges, rejtett tulajdonsága is, hogy kifejezetten jól bírja a dörzsölődést. A macska még csak fel sem tudja fogni ezt az egészet.
Aztán az órára pillantottam: 7.21. Hoppá. Igyekeznem kell. Délelőtt megbeszélésem lesz, a kerékpárút 90 perc, utána még jó félóra zuhanyzás, átöltözés, szutykolódás, meg még legalább 10 perc, mire itthon összepakolok. Nincs időm. Éppen késéshatáron vagyok.
Aztán ránéztem megint a macskára. Az volt az arcán, hogy ‘Oké, láttam mit csinálsz. Már nem érdekel. Légyszives húzzál el minél hamarabb, hadd lustálkodjak tovább az ágyban.”

Fejlettebb??

3 thoughts on “A fejlettebb lény

  1. Mennyire furcsa, sosem gondolunk bele, hogy törvényszerű-e, hogy egyetlen értelmes, civilizációt alkotó faj létezzen a bolygón.
    Pedig az. A kutya vagy a majmok sosem fognak olyan környezettel találkozni, amik elősegítenék a miénkkel azonos inteligencia kialakulását.

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *