Ma… illetve, izé… tegnap beragadtam a munkahelyre. Elő szokott fordulni ilyesmi a szakmámban. De most az volt a különlegesség, hogy reggel bringával mentem.
Gondolhatod, amikor este fél tíz körül befejeztem a munkát, nem sok kedvem volt 27 kilométert letekerni. De más választás nem lévén, kénytelen voltam.

Jó volt. Nem is gondoltam, hogy éjszaka ennyire hangulatos kerekezni a városban. Autó már alig van. A lámpák még mutogatják a pirosat, de ekkor már nem kell őket komolyan venni. Nem szükséges belerakni az útvonalba azt a rengeteg vacak kerülőutat, simán lehet a főutakon hajtani. A kerékpárutakon nem hemzsegnek a gyalogosok, a kereszteződésekben nem kell az elsőbbséget meg nem adó faszkalap autósokra figyelnem. Örömkerékpározás. Látszott is: 90 perc helyett 80 alatt értem haza és körbeért a szám a fejemen, úgy vigyorogtam.