Fotóblog

Ha péntek, akkor csoportmegbeszélés. Így történt ma is, azzal a különbséggel, hogy csütörtök délután csapatépítés jellegű grillparty volt a főnöknél.

Nagyítás

A képen egész konkrétan a windows szekció látszik. A fiúk üdék, frissek, ég a kezük alatt a munka.
Nem is tudom, hogyan kerülhetett rá a képre az a durván tíz, üres borosüveg.

Megint orvos

Hihetetlenül kellemetlen élmény. Ülsz az orvosnál, vársz a sorodra… és egyszer csak észreveszed, hogy a tüneteid finoman, lassan kezdenek megszűnni. Márpedig, ha tünet volt, akkor valami bajnak azért kellett ott lennie – de hogyan fogjátok így megtalálni?

Tegnap délután pont így jártam. Írtam már korábban, hogy van egy rejtélyes zsibbadás a jobb lábfejemen. Gondoltam, nem hülyéskedem el, elmentem a Gyuzsu által ajánlott orvoshoz. Behívtak a rendelőbe, egy asszisztens felírta a panaszaimat. Miközben soroltam, mutattam is, hogy hol, merre vannak a zsibbadások – és akkor szembesültem vele, hogy néhány helyen megszűnt, a többin pedig alig érezhető. Amíg vártam az orvosra, izgatottan fogdostam a lábam, hátha valahol megjelenik újra a tünet.
Mint utólag kiderült, felesleges volt aggódnom, az orvos nem foglalkozott a zsibbadás helyével. Kikérdezett, aztán megtekergetett, de rendesen. (Az a rész különösen tetszett, amikor azt mondta, hogy ha nem árultam volna el korábban, hogy napi 14-16 órát ülök a számítógép előtt, akkor a remekül kidolgozott izmaim alapján erre nem tippelt volna. Hja, itt látszik meg, ki az igazi orvos: pl. aki 20 kiló zsírszöveten keresztül is meglátja az emberben az Adoniszt.)

Nos, a lényeg. Nincs semmilyen gerincproblémám, semmilyen kóros elváltozásom. A problémát – szerinte – a rengeteg ülő testtartás okozza: számítógép, kerékpár, kajak. Ettől keletkezik zárlat az ülőizmok környékén az idegekben.
A receptre pedig felrajzolt egy ék alakű ülőpárnát.