Este






Ez tegnapi anyag, de jó.

Valamelyik nagyszülő kérdezte a múlt héten valamelyik gyereket, hogy melyik a jobb: a régi lakás vagy az új?
A válasz egy sátáni kacaj volt.
Nem is lehet máshogy megfogni a különbséget.

Nézzük például a ma estét. Este 11-kor jutottam oda, hogy nekiállok tanulni. (Na, ja: life-cycle learning, kisangyalom.) Odafönt fullasztó meleg van. Még a földszinten is enyhén kellemetlen, oxigénmentes levegő fogad. Ha kinyitom az ablakokat, akkor jó – de a környék összes repkedő lófütty bogara csak erre vár.
Támadjunk! Befújtam magam szúnyog elleni sprével – és kiültem a teraszra. A lámpák szerencsére elég messze vannak, a molylepkék biztos távolságban repkednek. A levegő pedig remek, hűs.
Minden ideális a tanuláshoz.
Időnként besétálok a lakásba, átvágok a sötétben jóval nagyobbnak tűnő nappalin, az étkezőben irányfényként világít a borhűtő, ahol a kedvenc söreimet (barna Kozel) is tárolom. Kiveszek egyet, visszasétálok a teraszra és olvasok, jegyzetelek.
Ez az élet.

Amikor még csak tervezgettem az ittlétet, beszereztem egy bluetooth fülhallgatót, direkt ilyen alkalmakra. A zene szól a benti számítógépen, én meg kint hallgatom. Terveztem így.
De most nagy ívben leszarom a fülhallgatót. Ülök a mérhetetlen csendben, hallgatom a tücskök ciripelését – a békák sajnos megpurcantak a melegben – és érzem, hogy béke van, nyugi van.

Még az idő is sokkal lassabban telik.

7 thoughts on “Este

  1. Yayy, bogarak… Nálunk csak egy kis ligetféle van a közelben, de borzasztó. Minden este van pár nagyobb meg nemtommennyi kisebb váratlan “látogató”, akiknek egy része – sajnos – nem jut ki a lakásból. Sajnálom őket, de automatikusan csapkodni kezdek, ha valami mászik a hátamon.

    A zöldövzet előnyei? :)

  2. Hát, én nem vagyok ennyire barátságos velük. A szúnyogokkal, a legyekkel eleve a zéró toleranciát gyakorlom: ahogy meglátom/meghallom bármelyiket is, már nyúlok is a Raid spréhez.
    A nagy fekete molylepkéktől meg kifejezetten irtózok. Nem tudom, mivel értem el, de ezek fekete golyóként szoktak berobbanni a lakásba és egyből az arcomat szokták becélozni: repült már bele a fülembe, orromba és kis híján a számba is ilyen ronda, gusztustalan lepke. Ezeknél sincs sok kegyelem, ha megérzem, hogy a közelben vannak, már használom is a törlőrongyot.

    Persze, a terasz, az más. Ott én vagyok a vendég. Légy éjszaka már nincs, a szúnyog ellen véd a szúnyogriasztó spré. A molylepkékkel meg addig nincs semmi bajom, amíg biztos távolságban köröznek – márpedig a lámpa elég messze van az asztaltól.

    Azért összességében én úgy gondolom, hogy igen, a zöldövezet előnyei. Viccen kívül.

  3. Nincs rajta. Egy évben maximum két hétig kell – annyiért meg nem éri meg. Vastag falak, kereszthuzat, ventillátor, terasz: bőven elég a védekezéshez.

  4. “Ülök a mérhetetlen csendben, hallgatom a tücskök ciripelését…”

    Meg az Üllői enyhén idehallatszó, tompa morajlását. :) Illetve ha néha valamelyik faszparaszt pilóta eltéveszti az irányt és azt hiszi, hogy itt is van egy légifolyosó. Sajnos az utóbbi időben egyre több ilyet látok-hallok. :I

  5. Hozzátok behallatszik az Üllői zaja? Itt már nincs semmi belőle. Igaz, ide inkább a Péterhalmi úton lévő ipartelep zaja szűrődik át, de az is csak akkor, ha vasat rakodnak – az meg csak napközben, munkaidőben van.

    Nemrég olvastam, hogy átvariálták a légifolyosókat, lehet, azért hibáznak annyit a pilóták. (Fölénk nem került, de Buda helyett a Csepel-sziget fölé terelték el az egyiket.)

  6. Igen, enyhén idehallatszik, olyan tompa morgásként, mint amit pl. a Gellért-hegyen is lehet hallani a városból, vagy a budai hegyek város felé néző oldalán. Először azt hittem, hogy a Nagykőrösi zaja, de aztán valahogyan sikerült rájönni, hogy az Üllőié.

    Ja, és azt még akkor nem is említettem, hogy a vonattülkölést is lehet néha hallani. :) Pedig egy völgyben/domboldalban vagyunk pont, ennek valamennyire takarnia kéne.

    A légifolyosók átvariálásáról én is olvastam, de szerintem nincs összefüggés, előtte is volt már ilyen. Én elsősorban kis, kétmotoros gépeket láttam, amik egész alacsonyan, szinte merőlegesen az Üllőire repültek itt el, majdnem fölöttünk. Anyáztam is rendesen. :I

Leave a Reply to JoeP Cancel reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *