Jaj, az úton… update

Az első nap idén, amikor bringával mentem, egy meghosszabbított pályán. Hát mikor ázzon szarrá az ember, ha nem ilyenkor? Pedig két zivatart is kivártam, de hazafelé még három kapott el.
Már az mozivászonra kívánkozott, ahogy hazaindultam. A cég portájától ugyanis csak lendületes kitöréssel lehet bekapcsolódni a forgalomba. Fel is pattantam a bicajra, lendületesen a pedálok közé csaptam, rátettem popsimat a nyeregre… a betöretlen puha popsimat az acélkemény versenynyeregre… és farkasordítást megszégyenítő hangeffektus mellett csapódtam be az autók közé. Lendületesen, persze.

Viszont a totális elázást kompenzálta, hogy elég sokáig együtt tekertem egy farmotoros busszal. Elég szépen fel volt újítva, semmi füst, semmi pöfékelés, csak ment a forgalomban, az ablakban vigyorogtak az úttörők apró gazemberek. Ember, ez volt ám a busz valamikor! Nem ám ilyen vékony, kemény ülések voltak benne, hanem süppedős, puha fotelek. Kedvenc helyem a hátsó kártyaasztal volt: belesüppedve az ülésekbe, kártyával, bambival még a százkilométeres utak is csak úgy repültek gyerekkoromban.

2 thoughts on “Jaj, az úton… update

  1. Elso utam az ebayen vett bicajjal:
    lakas-mh:9.5km
    idojaras: olyan londoni
    defekt: 4.5km
    munkaba eres: 15 perc keses
    es mindez hetfon, felkelestol szamitott 1.5 oran belul.

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *