Hiba

Azt mondod, sohasem hibaztal meg eletedben? Ez bizony hiba. Mindenki szokott hibazni, a legnagyobbat pont az, aki nem ismeri be.
A helyes eljaras ugyanis a kovetkezo:

  • Detektaljuk, hogy hibaztunk.
  • Megkeressuk azt a pontot, ahol a hiba tortent.
  • Tanulunk belole.

Lathatod, nem mondtam egy szoval sem, hogy nagyjelenetet kell rendezned. Nem kell kiallnod a szinpadra, melledet verve orditani, hogy ‘mea culpa, mea culpa, mea maxima culpa’ – hacsak nem elvezed az ilyesmit. Eleg, ha magadban vegigmesz a fenti gondolatmeneten es megtalalod a kritikus pontot.
Idonkent meg ez se konnyu, az ember ugyanis hajlamos neha atesni a lo tulso oldalara.

Nezzuk meg egy peldan keresztul, hogy hol is hibaztunk.

Elindulunk egy tavaszi reggelen a dolgunkra. Kerekparral, persze. Aztan munka utan hazafele vesszuk az iranyt… csakhogy kifogunk egy hatalmaz zuhet, ronggya azunk, tudogyulladas, egy het agybanfekves. Hol kovettuk el a hibat?

  • Nem vittem esernyot? Ne bolondozz, kerekparon?
  • Nem raktam be a hatizsakba esokabatot? Mar nem fer – igy is pukkadasig tele van es mar most se kicsi.
  • Fel is vehettem volna az esokopenyt. Persze. De aki bringazott mar napsutesben esokopenyben, az tudja, milyen kellemetlen: egybol csuromviz lesz a kopeny alatt az ember es lucskosan, csapzottan kell vegig tekerni.
  • Jo, erre azt mondod, miert nem veszek otvenezerert tokeletesen szellozo esokabatot? Azert, mert a penzt nem az udvaron allo penzfarol szuretelem.
  • Miert nem alltam be fedett helyre? Kozel-tavol nem volt olyan, ahova bringastol beallhattam volna.
  • Nem neztem meg idoben az idojarasjelentest? Ember, hany eves vagy? Es meg hiszel a mesekben?
  • Tavasszal mertem kerekparral menni? Hat, mikor? Hulyeseg lenne csak nyarra szoritani a kerekparozast.

Nos, akkor ki a hibas? Szerintem senki. Ez az eshetoseg benne van a pakliban, egyszeruen rossz lapot huztam.

Csakhogy nem mindenki kepes ezt igy lerendezni magaban. Az emberek nagy resze ugy erzi egy kellemetlen esemeny bekovetkeztekor, hogy megbillent a vilag – marpedig ennek a billenesnek oka van, okozoja van: valaki, aki hibazott. Meg kell keresni, meg kell buntetni – es akkor a vilag visszabillen az egyensulyi helyzetbe. Ha nincs mas, akkor az ember kepes magat kikialtani hibasnak – pedig, mint lattuk nem kell, hogy mindig legyen vetkes.

Kulonosen fontos ez akkor, ha valamilyen apropobol a rendorseg kezei koze kerulsz. Nem, ne fintorogj, nem akarom itt a trendet kihasznalva a magyar rendorseget rugdosni. Pratkanis es Aronson bacsik irta’k kihagyhatatlan konyvukben (A Rabeszelogep – siman kotelezo irodalomma tennem kozepiskolaban), hogy az amerikai rendorok rendszeresen visszaelnek ezzel a pszichologiai trukkel. Az emberek hajlamosak onmagukat hibaztatni, igy a megfelelo pillanatban megfelelo technikaval puhitott artatlan szo nelkul alairja, hogy vetkes.

Te ne tegyel ilyet. Tudd, ha hibas vagy – es pontosan tudd, ha nem.

ps. Lassan fel kellene telepiteni a magyar ekezeteket a PDA-ra. Hatha megint buszmegalloban jon ram az irhatnek.

6 Comments

  1. egy feltételes pont kimaradt: kijavítjuk a hibát ;-)
    szivem szerint hozzátennék még egy feltételeset: helyrehozzuk az okozott kárt (ha károkozással járt)

  2. Kimaradt ott más is, például az, hogy hogyan kezeljük a hiba miatt kárt szenvedőket… az írásban elsősorban arra a vetületre koncentráltam, hogy _magunkban_ hogyan kezeljük le, ha hibáztunk.

  3. … A legtöbb ember, aki eltévedt a vadonban, a szégyenbe hal bele… (A vadon foglyai)

  4. Ez jó, tetszik.

  5. Szerintem ezek csak előzmények, körülmények. Ha megázom attól még nem kapok tüdőgyulladást.
    (Másik kedvencem a sötétben – szürkületben – való olvasás. Szerintem a sötét nem probléma, de a közelebb tartott könyv biztos nem kedvez a látásomnak.)

    A kérdés inkább az: Mit csináltam amikor már nem tekertem ezerrel hazafelé? Megtettem-e mindent, hogy elkerüljem a bajt. Illetve milyen az általános egészségi állapotom?

    Ilyenkor jó: forró zuhany + 1000 mg C vitamin + TEA egy dézsával. Esetleg forró fürdő egy dézsa teában :-) stb.

  6. Alapvetően igazad van. Pedig mit törtem a fejemet, hogy olyan példát találjak, amelybe senki sem tud belekötni… ;-)

Leave a Reply to Till Zoltán Cancel reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *

Discover more from MiVanVelem

Subscribe now to keep reading and get access to the full archive.

Continue reading