Benevolentiae – nihil aliud

Azaz: jóindulat – semmi más.

Ennyi számít első körben, amikor megítélek valakit. Okos vagy ostoba… jókedvű vagy szomorkás… minden csak utána jön.

Viszont furcsa, hogy általában pont az ostobák szoktak rosszindulatúak is lenni.

5 Comments

  1. Eddig úgy gondoltam, hogy ez nem egy objektív mértéke valakinek, mert más-más emberekkel szemben – vagy akár csak más-más helyzetekben – másképpen vagyunk jóindulatúak. Rendesek vagyunk, közömbösek vagy épp gecik, ahogy a borút váltja a derű, és hepét a hupa.
    Lehet, hogy tévedtem…

  2. Az én elképzeléseim szerint a jóindulat az egy belülről fakadó hozzáállási mód, egy attitüd. Természetesen nem zárja ki, hogy bizonyos dolgokkal szemben közömbös legyél, a taszító dolgoktól meg elzárkózzál. Lehet mindezt jóindulatúan is csinálni.

  3. Azt hiszem értem, hogy mire gondolsz, csak azzal nem értek egyet, ahogy kifejezed. Mert ha ragaszkodom a szó jelentéséhez, akkor paradoxont írtál: ha jót akarok valakinek, azaz segíteni akarok neki, akkor nem lehetek közömbös iránta, és pláne nem zárkózhatom el előle. Túlságosan el kell vonatkoztatni a szó értelmétől, hogy az ellentmondás feloldódjon. Akkor már célszerűbb volna pontosabb kifejezést keresni.

  4. Én itt látom a tévedést:
    ha jót akarok valakinek, azaz segíteni akarok neki

    A jóakaratú/jóindulatú – nálam – nem azt jelenti, hogy az illető feltétlenül aktívan jót akar cselekedni az embertársával. Egyszerűen csak pozitívan igyekszik viszonyulni mindenhez és mindenkihez. Általában törekszik a jóra – és nem feltétlenül cselekedeteiben, hanem gondolkozásában is. Sőt, leginkább ott.

    és pláne nem zárkózhatom el előle
    Miért ne? Taszít a gondolkodásmódja. Nem bírom a stílusát. Baromira untat.
    Bármennyire is jóindulatú vagyok, ahol lehet kerülni fogom.

    A magam részéről egyébként is annak vagyok a híve, hogy csak annak segítek, aki igényli. (Kivétel ez alól néhány általam nagyon szeretett ember – az ő esetükben képes vagyok meggyőzni őket, hogy igénylik a segítségemet.)
    De egyáltalán nem biztos, hogy én is jóindulatú vagyok. Inkább csak jámbor.

    ps. Volt itt egy félkész megjegyzés a részemről, azt töröltem.

  5. Köszönöm a hosszú választ, így – és közben barátnőmet is segítségül hívva – végre megértettem én is. :)

Leave a Reply to arsen Cancel reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *

Discover more from MiVanVelem

Subscribe now to keep reading and get access to the full archive.

Continue reading