Lassan tíz év rutinjával pontosan tudom, hová kell állnom, hogy pont előttem legyen egy metróajtó. Amikor húz be a szerelvény, már az ablakon keresztül kilesem, melyik hely lesz az, ahová ülni fogok. Amint megálltak a kocsik és kinyíltak az ajtók, határozott léptekkel a kinézett helyhez sietek, ledobom magam – majd legalább ennyire határozottan, egyből elalszom.
2007. February 12. Monday at 20:54
ez eddig ok! de ugyan ilyen rutinnal kelsz fel ott ahol le kell szállni? :)
2007. February 12. Monday at 21:18
Egyre nehezebben. Múlt héten már kis híján körbeutaztam. (Félálomban ugrottam ki Újpest központban az üres szerelvényből.)
2007. February 13. Tuesday at 12:23
Koltozes utan vicces lesz egyebkent, mikor rosszfele indulsz el haza, pont ilyen rutin miatt.
2007. February 13. Tuesday at 12:53
Erre vigyáztam. Ugyanarra kell mennem, csak távolabb. :)