Mai BKV – 2

Álldogáltam a buszon. A busz is álldogált, a végállomáson. Annyira tele volt, hogy annál jobban már nem is lehetett. A szokásos hitetlenek még megpróbáltak tízméteres rohammal bevetődve felpréselődni, de már ők is gumilabdaként pattantak vissza a tömör falról.
A busz viszont nem indult el. A sofőr unott arccal állt a busz mellett, cigarettázott.
Érthető, hogy az emberben felhorgadt a kérdés: mi a jó istenre várunk még? Hiszen többen maximum már csak szeletelve férnének fel.

Higgadjunk le. Ez megint egy indulatos, nem átgondolt hőbörgés lenne. Ugye mindenki egyértelműen elitéli, ha egy busz késik. Pedig ekkor az időveszteség csak a késés időkülönbsége. Ellenben ha egy busz _hamarabb_ megy el, akkor mennyi is az időveszteség? Annyi, amennyivel a busz korábban ment el, plusz a következő járat megérkezéséig eltelt idő. Ez bizony jóval húzósabb – és szvsz sokkal elfogadhatatlanabb is. Márpedig, ha a sofőr azt mondja, elindulunk, mert tele a busz, akkor minden megállóhoz hamarabb érkeznénk.
Igaza volt a fapofával unatkozó rosszarcúnak.

Megjegyzés:
A fenti eszmefuttatás a 3-5 percenként induló járatokra értelemszerűen nem vonatkozik. Legalább negyedórás követési távolság kell ahhoz, hogy az emberek időre menjenek a buszhoz.

3 thoughts on “Mai BKV – 2

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *