Újra itthon

No, megérkeztünk. Szép volt, jó volt, de erről úgyis írok majd sokkal többet, ahogy felérnek a fényképek. (Valamiért nagyon tetű ma este a flickr.)
No, amíg a képek vánszorognak, átfutottam, mi változott kis országunkban az utóbbi napokban. Szinte semmi. Továbbra is kint acsarkodik pár tucat reménytelen agyhalott és ontják magukból a hülyeséget… az emberek meg kijárkálnak, hátha lesz valami balhé… a sajtó is csak írogat valamit, mert jó a téma, az emberek veszik, mint a cukrot, mert ők is kíváncsiak, mit csinálnak debilék a téren… és még én is róluk blogolok, ahelyett, hogy valami értelmes dologgal foglalkoznék.

Csak szólok, hogy azért ez nem teljesen veszélytelen dolog: ezek a múltból előmászó, többször leírt alakok most sokkal nagyobb médiahírverést kapnak, mint amekkora a valós súlyuk a közéletben. És azt jó tudni, hogy a média – pusztán az eladási példányszám vonzásának engedelmeskedve – képes az ilyen macskajancsikból sztárokat csinálni, elhitetni az emberekkel, hogy ezek a baromságok, melyeket itt szajkóznak, valós igények.

Ja, emberek: Moszkvában mosolyognak a lányok. Nyoma sincs annak a nyomott hangulatnak, mint amilyet ebben a városban érzek.

One thought on “Újra itthon

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *