Mai groteszk2

Basszus, elkapkodtam az előző cikket. Jöjjön a többi.

  • Most olvasom, hogy Toroczkai szerint a jövőben fejezzük ki úgy Gyurcsány iránti megvetésünket, hogy nem veszünk jegyet a BKV járatokon.
    A kis hamis… mekkora tömegbázist akar már egyből maga alá.
  • És még nincs vége a napnak. A rendzavarók – két rombolással áttombolt éjszaka után – végre megkapták méltó büntetésüket: Vaszlavik Gazi elénekelte nekik direkt erre a célra írt nótáját.
    (Csak a pontosság kedvéért: amíg Gazi csak zenélt, addig imádtam. Aztán amikor megszólalt, azóta kiábrándultam belőle – de a dalai már beépültek az egyéniségembe. Meg kell hagyni, voltak köztük olyanok, melyekkel rekord sebességgel tudtam kiüríteni a kollégiumi szobát.)

Mai groteszk

Épp nemrég írtam egy privát emailben, hogy én már nem lepődöm meg semmin.
Aztán mégis.

  • Olvastam, hogy olyannyira tömegesen vásárolták fel Budapesten a baseball ütőket, hogy a sportboltok teljesen kifogytak ebből a sporteszközből. Harsányan felkacagtam, fiam megkérdezte, min nevetek, felolvastam neki a hírt… mire megjegyezte, hogy nem is gondolta volna, hogy ennyire népszerű nálunk a méta. Aha – bólogattam.
  • Erre nemrég látom, hogy Petrétei elgondolkodott a kijárási tilalmon. Tudom, azóta próbálták mosdatni, hogy csak elméleti lehetőség, meg ilyenek… de emberek… ilyen szituációban ekkora marhaságot mégcsak megemlíteni sem szabad.
    Habár… ha hozzáveszem, hogy a parlament előtt ma délután a Judeai Nemzeti Front az Aranybullára hivatkozva tartotta legálisnak ezt az össznemzeti tiltakozást… akkor még egy szavam sem lehet. Érdeklődve várom, milyen anakronizmust rángatnak még elő a résztvevők igazuk bizonygatására. Hátha előkeveredik valahogy az első éjszaka joga is.

Gapingvoid

Egyszer már írtam róla, sőt, a szerző – Hugh McLeod – többször is említésre került már ebben a blogban. Most mégis előrángatom. Egyrészt, mert ebben az idióta helyzetben jobb karikatúrákkal foglalkozni, mint a tévé előtt görcsölni – másrészt, mert most fedeztem fel, hogy Hugh zseniális névjegykarikatúráihoz összedobott egy widget-et, melynek segítségével bárki befűzheti ‘rajzait’ a saját blogjába/weblapjába, illetve feliratkozhat a napi frissítésű karikatúrákra.

Ha nem tudod eldönteni, hogy kell-e ilyesmi neked, akkor pár napig nézegesd itt jobb oldalt a hapi rajzait.

Matek

Számolgatok.
Úgy emlékszem, a MIÉP-Jobbik olyan 2-3 % körül kaphatott szavazatot tavasszal. Ha figyelembe vesszük, hogy Budapesten az arányuk jóval magasabb, mint vidéken és hozzácsapjuk még a többi apró szélsőjobb párt támogatóit, olyan hatvanezerre saccolom a budapesti holdudvart.
Nézzük másfelől. A tüntetők számát olyan 3-10000 közé rakták az utóbbi eseményeken. Saccra azt mondom, ebből 20% lehet kíváncsi katasztrófatúrista. Ez azt jelenti, hogy simán belefér a 2-8 ezer tűntető ember a hatvanezres létszámba.
A maradék egymillió-kilencszázezer ember pedig otthon ül.
Arányait nézve úgy néz ki, hogy itt egy iszonyúan marginális csoport szeretné radikális eszközökkel ráerőszakolni nézeteit a nála jóval nagyobb, normálisabb tömegre. (És ebbe a normálisba belefér, hogy az adott illető mérsékelt jobb vagy baloldali.)
Alaphelyzetben nem kellene tőlük semmit sem tartanunk. Csakhogy vegyük észre, jelenleg ők az előzenekar. Ők alapozzák meg azt, hogy amikor a fő együttes színre lép, a közönség már arra legyen hangolódva, amit ők szeretnének.
És ez a közönség már jóval nagyobb létszámú.

Pest megér egy estet

Tudja-e hogy éjszaka
Egy árkád mélye mily sötét ?
Mit tud Pestről
Aki mindezt nem próbálta még.

Kóboroljon vélem át egy éjszakát,
Pest megér egy estet!
Ránk kacsintja minden ház az ablakát,
Pest megér egy estet!

Dögöljek meg, ha értem. Kezdődött úgy, hogy a Köztársaság téren szembenálltak egymással: a kemény mag (50-100 ember) meg a rohamrendőrök. Aztán az utóbbi elkezdte terelgetni az előbbit. Tettek egy kört a Népszinház utca felé, majd visszakanyarodtak az Erkel szinházhoz, bementek egy kis utcába, végül kiértek a Rákóczi útra. Ugyan elindultak a Keleti felé, de aztán jobbnak látták, ha a Blaha felé mennek. A téren megpihentek egy kicsit, majd a rendőrök tovább terelték őket a Rákóczi tér felé. Itt a tömeg kettévált, egy részük az Üllői úton indult el kifelé, a másik részük inkább az Oktogonon keresztül célozta be a Nyugati pályaudvart – mindkét esetben rohamrendőrök taszigálták őket maguk előtt.

Most mi az isten van itt? Városnézés?
Annak egy kicsit drága mulatság, tekintve, hogy ezek mindenfelé törnek-zúznak.

Bár igazából azt sem értem, hogy ha tényleg 50-100 ember(?) csinálja a balhét, akkor miért nem lehet kiküldeni ezer rendőrt, beszorítani őket egy térre, minden irányból összezárni, aztán már csak rá kell tolatni a rabszállítóval és bezsuppolni ezeket az alakokat oda, ahová valók.

Mindenesetre remek lesz, a gyerek pont ezen a környéken keresztül megy reggel iskolába. Most agyalhatok megint, hogy elengedjem-e.

Viszont egyvalami biztosnak tűnik: ennek az egésznek immár semmi köze ahhoz, hogy mit mondott Gyurcsány tavasszal. Itt perifériára jutott szélsőjobboldaliak részegültek meg attól, hogy úgy tűnik, hatalmuk van. Úgy tűnik, kormányválságot idézhetnek elő a balhéikkal. Végre visszavághatnak minden megaláztatásért, minden 0.1-2.0%-os választási értékért. Végre úgy érzik, rá tudják kényszeríteni akaratukat a szótlan többségre.

Kurvára remélem, hogy nem.

Impresszió

Tegnap este sem voltam nyugodt, de ma este kifejezetten ideges vagyok. Olyan érzésem van, mintha be lennék zárva egy szobába egy nyáladzó elmebeteggel, akinek valahogy töltött revolver került a kezébe.
Azt hisszük, hogy velünk, az országgal, sohasem történhet semmi baj, hiszen eddig is megúsztunk mindent. Hőzöngünk, röhögünk, jól megszívatjuk azt a másikat, aztán majd lesz valahogy.
Pedig ez nem igaz. Ha nem figyelünk, pár év múlva mi fogunk átjárni Ukrajnába koldulni.

ps: Most olvasom, hogy ma sem ússzuk meg balhé nélkül. Csak tudnám, miért reménykedtem.