Egy rég látott havernak

Csak a vita kedvéért vitatkozni felesleges időpazarlás.
Csak azért vitatkozni, hogy társaságban kiérdemeljük az alfa-hím pozíciót, pusztán a szaporodás korai fázisában elfogadható.
Csak az intellektuális kihívásokért vitatkozni egyben azt is jelenti, hogy szellemi kihívásokban szegény az életed.

4 thoughts on “Egy rég látott havernak

  1. “Csak az intellektuális kihívásokért vitatkozni egyben azt is jelenti, hogy szellemi kihívásokban szegény az életed”

    Marmiert?

  2. Mert ha telítve vagy szellemi kihívásokkal, akkor nem keresel öncélú vitát, csak a szellemi kihívások kedvéért. Akkor kapsz belőle éppen eleget normálisan is.

    Vagy ez már egy ilyen vita? ;-)

  3. De akkor nem lehet ide sorolni a blogolast is? Mondhato az is, hogy “mivel nincs az eleteben eleg szellemi kihivas, ezert blogol”. Kicsit pejorativ, rosszinudulatu allitas, olyan, mint a tied. Persze nem ismerem a hattersztorit…

  4. Semmi rosszindulat nem volt az állításomban.

    Konkrét példa: a kilencvenes évek elején rengeteget játszottam a Civ1/2 játékokkal. Volt, hogy egész hétvégéket szántam birodalomépítésre, rendszeroptimalizálásra. Aztán munkahelyet változtattam, az új helyen pedig egész nap ilyesmivel foglalkoztam… azóta el se indítottam a programot. Az összes ilyen irányú kedvemet lekötötte.
    Számomra logikus, ha valaki – akár értelmetlen – vitákba is belemegy, mert szüksége van szellemi kihívásokra… és olyan munkahelyen dolgozik, ahol ezeket nem kapja meg olyan mértékben, mint szeretné. Ezzel csak az a baj, hogy nem mindenki bírja elviselni az értelmetlen vitákat.

    A blogolás egy kicsit más. Fogalmam sincs, ki miért csinálja, nálam ez naplóírás, melyet gyerekkorom óta csinálok. Semmi kihívás keresés nincs benne, egyszerűen rögzítem a velem történt eseményeket, a pillanatnyi hangulataimat. Nem szeretném, ha ezek öregkoromra elvesznének.

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *