Nem tudom

Bevezetik a diploma utáni tandíjat? Helyes! Aki mérnök, jogász, tanár, orvos, rendszergazda akar lenni, az vegye tudomásul: az adófizetők hozzájárulása az ő egyéni karrierjéhez nem adomány. Hanem kölcsön, amit sikeres, az átlagnál jobban tejelő pályafutása alatt legalább részben vissza kell fizetni a társadalomnak.

Egyre erősebb ez a szándék – úgymond benne van a levegőben, már Bokros Lajos feltűnése óta.
A magam részéről értem is, meg nem is. Minden különösebb szerkesztés nélkül, pro és kontra.

  • Anno szociológiából tanultunk egy diagramot. Az volt rajta, hogy az egyetemet végzett emberek olyan 32-33 éves korukra érik el integrált keresetüket tekintve azok szintjét, akik középiskola után abbahagyták a képzést. Ugyanis az abbahagyók akkor már 5-6 éve dolgoztak, kerestek magukra, építették az egzisztenciájukat. Valószínűleg ma ez már nem annyira áll, az olló jobban nyitott lehet, az érték már alacsonyabb – de akkor is jelzi, hogy a felsőoktatásban részt vevő eleinte anyagi hátrányból indul – pont akkor, amikor ráterhelik a részletfizetést.
  • Valahogy úgy képzelem, hogy a kiművelt fők termelése elsősorban a társadalom részéről befektetés. Értem én, hogy a jelenlegi rendszerben felesleges túltermelés van, ráadásul a társadalomnak is éppen kilóg a segge a gatyájából, annyira csóró – de akkor sem kellene ilyen kategórikusan a képzési költségeket rávágni a diákra. A képzése közös érdek. Az. hogy később jobban fog keresni, az abból következik, hogy értékesebb munkát végez a társadalomnak.
  • Létezik-e megfelelő felvevőpiac a diplomásokra? Mindannyian tudjuk, hogy a jelenlegi rendszerben (fejkvóta) túlképzés van. Az egyetemnek az éri meg, hogy minél több diákot csábítson be. Márpedig ők csak akkor fogják tudni fizetni végzésük után a törlesztőrészletet, ha lesz munkahelyük – méghozzá nem is akármilyen, mert legalább a törlesztőrészlet értékével többet kell keresniük az átlagfizetésnél, rögtön az induláskor.
  • Tudom, ez a rendszer a fejlett országokban már működik. Az előbbi mondat kulcsszava a ‘fejlett’ volt.
  • Másfelől meg azt is tudjuk, hogy bármilyen megszerzett dolog értéke összefügg a megszerzés árával. Ha valamit ingyen kapok, annyira is fogom értékelni. Arról nem is beszélve, hogy akkor mindenkinek igénye lesz rá – nem csak az arra érdemeseknek. (Nyilván a fizetős rendszerben az is benne van, hogy az érdemtelenek, de anyagilag vastagok azért előnyben lesznek.)
  • A magam részéről annyira nem háborít fel az elv. Amióta van gyerek, azóta tudom, hogy nem kis pénz lesz a taníttatása. (Nej félévente pengetett ki 280 KHUF körüli összeget a harmadik diplomájáért.) Bele fog férni a hozzájárulás, mert a gyereknek is jobb lesz hosszútávon és nekem is. De mi van azokkal, akik ugyan szintén tudják, de képtelenek lesznek finanszírozni ezt a hosszútávú befektetést? Halványan érzékelek némi társadalmi differenciáló hatást.
  • Végül meg kell jegyeznem, hogy ha ilyen rendszer lett volna, akkor én ma valószínűleg kazánpucoló szakmunkás lennék valahol Sajóbábony környékén. Szüleim finoman szólva sem voltak tehetős emberek; azért, hogy egyetemi éveimben meglegyen a havi kétezer pénz (kolidíj, menza, egyebek), munkaidő mellett bevállalták a villanydíjszedést Eger egyik hóstyájában. Én meg, hogy legyen pénzem szórakozásra is (kocsma, persze… mit vártál?), eljárogattam kőműves mellé trógerolni. Amikor végeztem, 7500 forinttal vettek fel az első munkahelyemre. Nem túl sok, de kaptam mellé Veszprémben szolgálati lakást. (Pontosabban szobát. Egy kollégával közösen kaptuk meg az 54 m2-es lakást, övék volt a nagyszoba, mi Nejjel a 12m2-es kisszobában éltünk.) Amikor megvettük az első házunkat vidéken (mely annyiba került, mint Veszprémben egy panellakás), a – kedvezményes – havi törlesztőrészletek 9000 forint körülre jöttek ki. Úgy bírtunk megélni, hogy egy ismerős révén kihasználtunk egy szürke joghézagot, így Nej is keresett valami pénzt. Oké, mostanra már beérett a termés, mindketten jól keresünk, igaz, meg is dolgozunk érte. De az gondolom látszik, hogy az első 6-7 évben esélyünk sem lett volna tandíj törlesztőrészletet fizetni. Még a két gyerek bevállalása is nagy bátorságra vallott.

Szóval… tényleg nem tudom. Úgy érzem, kell… de sajnálom azokat, akik emiatt kimaradnak.

17 Comments

  1. Furcsa a felsőoktatás helyzete. Az egészen biztos, hogy a fejpénzes megoldást ki kell ölni valamikor, mert az egyetemek szó szerint tele vannak hülyékkel. Még a régi 120+ pontos rendszerben felvételiztem, amikor bekerültem, 88 pont volt a felvételi határ magyar szakra. Azt hiszem, senki sem akarja, hogy egy 88 pontos tanár okítsa a gyerekét.

    A másik oldalról viszont lehet, hogy nem egy közepesen rossz felsőoktatás fizetőssé tételével kezdeném a reformot. Jobban hatna, ha a felsőoktatás által adott tudás értékét próbálnák növelni.

  2. Csakhogy ahhoz pénz kell. Hogy akkor is kapjon eleget egy egyetem, ha kevés diákot képez, igaz, komolyabb szinten. És valahogy mérni is kellene ezt a szintet. Oké, a szintmérő lehet az egyetem elfogadottsága a munkaerőpiacon. A plusz pénz forrása meg a diák. És már ugyanott is vagyunk: ha a diáknak kell fizetnie, akkor oda megy, ahol olyan tudást kap, mellyel nagyobb eséllyel kap jó állást és fizeti vissza a kölcsönt.

  3. JoeP

    Szerintem nem sokan maradnak am ki. Marmint hatranyban lesznek az teny, de itt van az en peldam. A kozepsuli utan nem volt lehetoseg szuloi szintrol tamogatni ket lurkot (egyedulallo anya) igy elhuztunk melozni mind a ketten es tavoktatasban magunknak finansziroztuk a dolgot. Nem mondom, hogy nem orultem volna ha nappalin nyomhatom es nem kell melozni mellette, de igy adodott. Hatrany van, kimaradni viszont nem kotelezo, az mar valasztas kerdese.

  4. Szerintem sem maradnának ki sokan e miatt (mi a sok?), mivel ezt csak utólag kellene fizetni, pont mint a diákhitelt.
    Nem látom viszont, hogy ez miert befolyásolná pozitívan a jelenlegi (fejkvótas) rendszert.
    De ha mar belenyúlnak a felsőoktatási rendszerbe (csak nyugodtan, ennál sokkal rosszabb nem lehet) ideje lenne nem csak a hallgatókat szivatni, hanem a tisztelt oktatókkal szemben is tamasztani bizonyos elvárásokat…. Hogy lehetőeleg az tanítsa, aki ha nem ha nem tanítáná hanem csinálna, akkor is megélne belőle….

  5. ha nem tanítáná hanem csinálna, akkor is megélne belőle
    Na, ekkor viszont tényleg sokan maradnának ki.:)

  6. Istenbizony, ez a cikk később jelent meg, mint ahogy ezt a bejegyzést írtam. De egy-két dologra választ kaptam benne:
    http://index.hu/politika/belfold/tand1716/

  7. Marmint hatranyban lesznek az teny
    Igen, és sajnos ezt a hátrányt tovább is viszik az első munkahelyükig. Utána már nem, mert a második munkahelynél kevésbé szokták nézni az iskolát. Pályakezdőknél viszont a nappali végzés nagy előny.
    Csakhogy részleteket fizetni az első munkahelyi fizetésből kell.

  8. JoeP

    Tovabbra is a sajat peldamat tudom hozni. Van akinek most is el kell menni dolgozni, hiaba tudna nappalira jarni, mert nem tudjak eltartani. Nalam igy volt. Kozepsuli utan elhelyezkedtem a cegemnel, aztan a fosuli felenel atmentem info reszre es azota ott vagyok. Be kellett kerulni, ket evig gurizni, aztan jobb lett. Nem mondom, hogy nem indultam hatranybol, nem mondom, hogy nem lett volna jobb konnyebben indulni, de megoldottam. Marpedig ezzel nem vagyok egyedul. Szoval szerintem csak annyi tortenik, hogy tobben lesznek ilyen helyzetben, ami nem jo de szerintem nem akkora gaz. Az okat pedig tokeletesen megertem, a valtozasokra es a megszoritasokra szerintem szukseg van.

  9. En belulrol latom a rendszert, ezert az alabbiak maskent vilagitjak meg a rendszert.

    1. Fejkvotas rendszer nem jo, sokfele modon lehetne valtoztatni. A draga (pl. term.tud, mernok szakok) eseten a kepzes koltseget nem annyira fedezi, mint mas szakok (pl. szociologus) eseten.
    2. Inditando szakokba torteno beleszolasra mindenki ugrik, pedig csak igy lehetne valamivel ugyesebben a munkaeropiachoz kozeliteni.
    3. A tandij motivalo tenyezojet nem szabad lebecsulni. A hallgatok nagyresze szinte teljesen motivalatlan (igazabol teljesen mindegy szamara milyen jegyet kap, ha kap egyaltalan). A kulon munkara (ajanlott hazi feladat) megkozelitoleg 2-3 %-uk hajlando (pedig csak elonye szarmazna belole).
    4. A tandij bevezetese csak olyan modon lehetseges, hogy peldaul a hallgatok legjobb 40%-a kap osztondijat (es nem fizet tandijat), 30 %-a nem kap osztondijat es nem fizet tandijat, a tobbi pedig fizet mint a katonatiszt. Termeszetesen szocialis alapon (jol mert rendszer segitsegevel) is lehetseges a megfelelo tanulmanyi eredmeny eseten tandij mentesseget kapni. Az osztondijak rendszerenek (allami es ceges egyarant) megfelelo atalakulasa is szukseges.
    5. Az egesz tandij csak alproblema. Az oktatas nemcsak a fejetol buzlik (mindegy ki ul az OM elen). Az alap es kozepfoku oktatas romlasa maga utan vonja a felsofoku tanulmanyokat vegzok romlasat (latvanyos hulyules, amely evfolyamrol evfolyamra latszik, tisztelet a kivetelnek).

  10. Tovabb folytatva :
    6. Az egyetemeken nem kellene ennyi hallgato, mert sokuknak FELESLEGES. Egy jo szakmaval, amit szakkepzessel megszerezne, jobban jarna. Csak sajnos a rendszervaltaskor a szakkepzest (is) sikerult taccsra tenni. (A nagy atalakitasi kenyszer hozadeka volt.)
    A felvettek szamaval az atlagos minoseg nem javul. “Az atlagos szinvonal romlasa is adodik abbol a tenybol, hogy akkor a legjobb szazat vettek fel, most pedig a legjobb negyszazat.” (Impulzus, 2006. majus)
    Simonyi professzor (Fizika kulturtortenete) allitasa szerint a zsenik szama konstans, nem az aranyuk.
    7. “Itthon ha elmarad egy eloadas, akkor mindenki orul, ha Amerikaban tortenik meg, akkor ott szamon kerik, hogy a tanar megkarositotta oket (a hallgatokat) a tudas atadasaval.” (Impulzus, 2006. majus)
    8. A tandij rendszer megfelelo (iiletve az oktatas elkerulhetetlen) megvaltoztatasahoz politikai konszenzus kellene MINDEN part reszerol, aminek SEMELYIK oldalrol nincsen lathato szandeka. Amig pedig az egymas marasa (latszat tevekenyseg) folyik, addig a dolog csak romlik.

    Bocs, kicsit hosszu lettem.

  11. Elég lehangoló a kép, amit vázoltál.
    A 7. pontot saját tapasztalatból is meg tudom erősíteni. Nejem saját pénzből járt egyetemre és amikor tavaly bejött egy oktatói létszámcsökkentés és elmaradtak órák, mindenki, akinek cég fizette a tandíjat, örült a potya időnek – és senki nem értette, hogy ő miért dühöng.

    Politikai konszenzus… ebben az országban soha. :-(

  12. Szerintem a cikk, amire mutattal, stílusában annyira szánalmas (agresszív, mindent iszonyatosan leegyszerűsít, konkrétan tenyérbemászó), hogy már eleve nem is tudnék egyetérteni vele.
    Még ha igaza lenne, akkor sem.

    Egyébként én még azon gondolkodtam, hogy:
    – Az ország nem termel értéket az olcsó, betanított munkaerőből, mint Kína, meg egyéb ázsiai országok
    – Nincs olajunk, meg egyéb jól kiaknázható, nagy értékű természetes források amiből nagy pénzt lehet csinálni
    – Nincs tengerpartunk, hogy a turizmusból eltartsuk az országot

    Szóval szerintem összesen marad a képzett munkaerő, aki konrkétan bevételt termelne az országnak. Mondjuk ennek tényleg piacképes szakmákban kéne megjelennie (lásd India, IT). Tehát szerintem elemi érdeke az országnak, hogy minél több magasan képzett szakembert termeljen, és igenis hasznot hozó befektetésnek kéne tekinteni ezt, nem tehernek.

    Szerintem. :-)

  13. Azért még van/volt egy mezőgazdaságunk is.:)
    De a többivel egyetértek. (Bár megjegyzem, sok képzett embert csak akkor van értelme kitermelni, ha lesz olyan ágazat, amely fel is szívja őket. Egyébként elmennek.)

  14. Fentebb már elmondták, hadd erősítsem meg, az oktatásra szánt pénzek nagy része nem jut el az iskolákig sem, ez erősen befolyásolja azt, hogy milyen emberanyag jut el az egyetemekig. A tanári szakma presztízse a mélyben van a fizetésekkel együtt, így aki valamiért mégis tanár lesz az viszonylag kevés pénzért, motiválatlanul, eszközök nélkül teszi, x mellékállással, magántanulóval, ésatöbbi. (Hadd hagyjam ki mai fiatalként a mai fiatalozós részt.)

    A hallgatói motiválatlansághoz tegyük hozzá, hogy egyes szakok kivételével – a műszakis ösztöndíjak ahogy hallom jók – a max ösztöndíjjal sem igazán lehet boldogulni. (DE-BTK-n 15k, kolidíjak 8-12-16 ezrek, albérletet hagyjuk) A szociális támogatási rendszer pedig jelen állapotában “furcsa”.

    Tartom a véleményemet, hogy a likakat kéne előbb megkeresni az oktatás támogatásán, és utána nekilátni tandíjasítani (szükség van rá, persze) a rendszert. Sajnos – hadd keressek it jellegű példát – a magyar kormányok hajlamosak e-magyarország kioszkot venni gépterem helyett, mert annak jobb a sajtója. Na ez is ilyennek tűnik.

  15. Igen, sajnos az oktatás helyzete sose volt túl rózsás,de a helyzet manapság – ha lehet – még rosszabb.
    Én úgy érzem hogy igenis vannak akik hátrányba kerülnének: az eleve hátránnyal indulók (kisebbségek, mozgássérültek, etc.). Ha pl. egy mozgássérült akar munkát vállalni, sokkal jobban kell teljesítenie, mint egy nem mozgássérültnek mert neki le kell küzdeni azt a pici testi hibáját is ami van neki. A cégeknél berögzült babona a mozássérült==”kripli hülye”. De hasonló a helyzet a többi “hátrányban levő” m.vállalóval is. Szóval ők biztosan sokat veszítenének az ügyön, főleg azok, akik ráadásul nem nagyon bővelkednek pénzben. És amire JoeP is rámutatott: az első munkahelynél fontos hogy hol, milyen képzésben tanultál.
    Nekem szerencsém volt, mert anyagi helyzetemre és tanulmányi eredménye(i)mre való tekintettel mentességet kaptam a fizetendő díjak alól, de nem minden iskola olyan szolidáris és toleráns mint az enyém.
    Jó lenne ha az az úgynevezett Esélyegyenlőségi minisztérium nem csak vízfej lenne egy szegény ország nyakán. A BKV megrendszabályozása után is van élet, csókolom!
    H.GY.

  16. A tandij motivalo tenyezojet nem szabad lebecsulni. A hallgatok nagyresze szinte teljesen motivalatlan (igazabol teljesen mindegy szamara milyen jegyet kap, ha kap egyaltalan).

    Azok a tandíjasok sem motiváltak, akik nem saját maguk fizetnek (hanem mondjuk a szülők), hiszen anyagilag nem járnak jobban a 4,8-as átlagnál akkor sem, ha 2,0-ra teljesítenek.

  17. A meglatas jo (de a szulo rugdoshatja, hogy en fizetek ennyit es ennyit, ha nem lesz ilyen es ilyen az atlagod …).

    Amugy a szemelyes tapasztalatom alapjan a 4.8-as atlagot nem apuci/anyuci elkenyeztetett kedvence eri el (legalabbis nalunk a Muegyetemen).

Leave a Reply to areich Cancel reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *

Discover more from MiVanVelem

Subscribe now to keep reading and get access to the full archive.

Continue reading