Közgaz

Most éppen TankoP oldalán olvastam (“Ugyanott tukrok es uveggyongyok“), de annyira általános ez a hozzáállás, hogy a forrás tulajdonképpen teljességgel lényegtelen.
Se nem kötekedni akarok, se nem személyeskedni – pusztán csak az indiánok nevében pontosítanék.
Gyerekkorom óta civilizációnk arroganciájának tartom (na jó, eleinte nem ezekkel a szavakkal:), ahogy lenézzük az indiánokat azért, mert úgy ráborultak az üveggyöngyre. Ez egy teljesen korrekt csere volt: ami az egyiknek értéktelen áru volt, az a másiknak értékes; és vica-versa. Azért az indiánokon röhögünk, mert mi éltük túl az üzletet.
Pedig iskolában is tanítják, hogy vannak áruk, melyek értékét ritkaságuk határozza meg; a XV. században Ameriában valószínűleg piszok kevés üveggyöngy lehetett – ergo nagy volt az értéke. Az a harcos, aki ilyeneket vitt lánykérőbe, egészen biztos lehetett a sikerben.
És ezen röhög az a civilizáció, mely megismertette Amerikával az aranymániákus Pizarro-t…, mely civilizáció hatalmas értékűnek tart ritkasága folytán vacak bélyegeket, és egyáltalán, ismeri azt a fogalmat, hogy Giffen-jószág.

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *