Közgaz

Most éppen TankoP oldalán olvastam (“Ugyanott tukrok es uveggyongyok“), de annyira általános ez a hozzáállás, hogy a forrás tulajdonképpen teljességgel lényegtelen.
Se nem kötekedni akarok, se nem személyeskedni – pusztán csak az indiánok nevében pontosítanék.
Gyerekkorom óta civilizációnk arroganciájának tartom (na jó, eleinte nem ezekkel a szavakkal:), ahogy lenézzük az indiánokat azért, mert úgy ráborultak az üveggyöngyre. Ez egy teljesen korrekt csere volt: ami az egyiknek értéktelen áru volt, az a másiknak értékes; és vica-versa. Azért az indiánokon röhögünk, mert mi éltük túl az üzletet.
Pedig iskolában is tanítják, hogy vannak áruk, melyek értékét ritkaságuk határozza meg; a XV. században Ameriában valószínűleg piszok kevés üveggyöngy lehetett – ergo nagy volt az értéke. Az a harcos, aki ilyeneket vitt lánykérőbe, egészen biztos lehetett a sikerben.
És ezen röhög az a civilizáció, mely megismertette Amerikával az aranymániákus Pizarro-t…, mely civilizáció hatalmas értékűnek tart ritkasága folytán vacak bélyegeket, és egyáltalán, ismeri azt a fogalmat, hogy Giffen-jószág.

Qruzslók

Ilyenkor egy kicsit zavarban vagyok, kinek is írom a cikket. Azok, akik értik, feltehetőleg olvassák is Mark Russinovich blogját. Akik nem olvassák, valószínűleg azért teszik, mert vagy az angol, vagy a szakértelem hibádzik. Akkor viszont mi értelme felhívnom a figyelmet, hogy Russ megint előállt egy remek cikkel? Arról… arról, hogy az emberi természet semmit sem változott az ősidők óta. Ahogy felmerül valami veszély, előkeverednek gátlástalan kalandorok, akik gyógyító álcában próbálják meg dagadtra keresni magukat.
A tudatlan tömegben mindig nagyot lehet kaszálni, ha valaki elfelejti a gátlásait.

Egy dézsa vü

Furcsa fintor. Itt írtam arról, hogy mennyire kiábrándító volt egymás mellé tenni két zenész hasonló témájú megnyilvánulását. Az egyik zenész Kamondy Ági volt, a másik meg ez az idióta Fejbőr.
Mit hoz a véletlen, az előbbi bejegyzés linkjén, a Kamondy szám mellett, a legtöbbet hallgatott dalok listáján szerepel egy másik Fejbőr kompozíció. És megint ugyanaz: két, brutálisan eltérő világ interferál egymással.
Hihetetlen, hogy mindkettő zenész, ma, itt él közöttünk, ugyanabban az országban.