Istenem, hol gyakorolja egy szégyenlős fotós a portrékészítés alapjait?
Naná, a tükör előtt.
Aki próbálta már ezt a műfajt, rájöhetett, hogy nem is olyan egyszerű ez. A mellékelt képen pl. három dolgot lehet megfigyelni:

1. Szinte képtelenség fél kézzel elmozdulásmentesen tartani a gépet és hüvelykujjal exponálni. (Bár ez pont azon a tömérdek sok képen látszik, melyek nem kerültek fel.)

2. Teljesen ki kell csavarodni, hogy természetesnek nézzünk ki. A tekintet nem lehet normálisan, előre irányuló; ekkor ugyanis a képen gülüszemű stréberbélának fogunk látszani. Pont bele kell nézni az objektívbe, legyen az bármilyen alacsonyan is.

3. Baromira koszos a tükör.