Meghalt a király, éljen a király

Az eddigi fényképezőgépem úgy döntött, hogy meghülyül. Ez abból áll, hogy a legtöbb akcióra exponál egyet – de az exponáló gomb megnyomására soha. (Az udvarunkat úgy fényképeztem le, hogy az üzemmódváltó kapcsolóval exponáltam. De simán lehet a képnézegető gombbal is.)

Hétfőn reggel elvittem márkaszervízbe, de a mocsok dög pont akkor jól működött. Mindenesetre a hapi megvígasztalt, hogy vagy az elsütőmechanizmust kell cserélni (14 rongy) vagy a panelt – bár ez utóbbi már drágább, mint a gép. (Mondanom sem kell, mire beértem a munkahelyemre, ismét megőrült a nyomorult.)

Nejjel végiggondoltuk a dolgot és úgy döntöttünk, már nem javíttatjuk meg (volt emellett még néhány apró, de bosszantó hibája), inkább veszünk egy újat. Fontos szempont volt, hogy azért jobb legyen, ne legyen túl drága és legfőképpen fogadjon el CF kártyákat is. (Legalább egy kilónyi gyűlt össze belőlük.) Így találtunk rá a Canon egyik kifutó (röhej… tavalyi) modelljére, a Powershot S1 IS-re.

Hát… döbbenet. Ezzel már lehet fényképezni – és ez nagy előrelépés a korábbihoz képest, melyen volt egy automata üzemmód meg még vagy 7-8 előre kikevert üzemmód és kész. Eddig nem voltam fotóbuzi, de érzem, most megcsapott a szele.

Itt van rögtön egy kínos szituáció. A régivel sötétben 4 dolgot tehettem: vaku, nincs vaku, indoor kikevert mód (vakuval), museum kikevert mód (vaku nélkül). Ezekkel képtelenség volt visszaadni a bársonyos sötétség hangulatát, a hangulatvilágításokat. Ha jók voltak a színek, akkor teljesen elmosódtak a vonalak. A vaku viszont tönkretette a hangulatot.
Illusztrációnak itt van néhány kép az új géppel, vaku nélkül:

  • Joep internetező sarka,
  • Joep olvasó sarka,
  • Nej mosogat és internetezik
  • Kölykök szotyiznak és interneteznek.
  • Persze még nem tökéletesek a képek, de egy napnyi kísérletezgetés után egészen biztatónak tűnik a masina.

    Megjegyzések:

  • Az íráshoz mellékelt fénykép nem azért került ide, mert olyan jó, hanem azért, mert ez volt az első kép az új géppel.
    Hétvégén Kikában voltunk és hülyeségből kikaptam ezt a műanyagseprőt, és nekiálltam indiánosdit játszani vele. Nej persze lecsapott rá, hogy pont ilyen pókhálózót keresett. (Teleszkópos a nyele, kihúzva 4.5 méter. A seprőfej elforgatható.) Külön kértem, hogy addig ne koszolja össze, amíg meg nem nézem, hogyan áll nekem az indián fejdísz. Jól.:)
  • Mondanom sem kell, hogy csak meg kell csináltatni a régi gépet is. A kölykök egyből lecsaptak rá – hiába van/lesz mindkettőnek fényképezős mobilja, ezzel jóval több kép készíthető.
  • (Erős a gyanúm, hogy pusztán arról van szó, hogy időnként beragad a Nikon elsütőgombja. Nem tud valaki olyan szerelőt, aki nem panelcserével kezdi? Vagy ezek már annyira kompaktak, hogy nem lehet máshogy javítani?)

    Leave a Reply

    Your email address will not be published. Required fields are marked *