Eszméletlen, milyen helyekről szerzi be az ember a műveltségét.
15 évvel ezelőtt volt kedvenc kalandjátékom a címszó. Egy haverral nyomtuk végig egy év alatt, úgy, hogy egy kukkot sem tudtunk angolul. Ebben szerepelt egy őrült professzor, aki elfelejtette a széf kódját. Rá kellett jönni, hogy alvajáróként emlékszik rá, fel kellett venni videóra, amint kinyitja a széfet és kikockázni a kódot. Alvajárót pedig úgy csináltunk belőle, hogy hol kávét itattunk vele, hol decaf kávét. Az előbbitől felébredt, az utóbbitól elaludt.
Tizenötévnek kellett eltelnie, mire leesett, hogy az nem decaf kávé, hanem decof coffee – és azt jelenti, hogy koffeinmentes kávé.
Bátortalanul megkérdeztem Nejt, hogy létezik-e ilyen a valóságban is? (Óvatosságom nem volt alaptalan – a játék készítői eszement ötletekkel tömték tele a forgatókönyvet.) Nos, megtudtam, hogy létezik. Gyorsan vetettem is tegnap egy csomag Omniát – és ma reggel, két és fél év óta először, megint kávéval zártam a reggelit.
Nagyon jól esett. Persze, ennyi várakozás után nem volt nehéz dolga… ;-)
Sokáig próbálkoztam zöld teával, meg is szerettem – de valahogy más a szertartás. Reggel nincs annyi időm, amennyi a teázáshoz kell. Ráadásul a teában is van alkaloida, és – dacára annak, hogy a szakirodalom szerint a tein nem a gyomorban szívódik fel – ha túl erősre sikerült, akkor égetett ez is. Nem beszélve a hosszú áztatás következtében beoldódó csersavról.
Szóval ismét kávé. Méghozzá annyi, amennyit akarok. Akár lefekvés előtt is.
A legjobb, hogy a koffeinnek nincs íze – így az eltávolítása sem okoz élménybeli különbséget. Az élénkítő hatása meg már régóta nem érdekel – évek óta reggeli hidegvizes zuhanyzással váltottam ki ezt a funkciót. (Ugyanaz a hatásmechanizmus, csak éppen a légzéstechnika következtében sokkal intenzívebb.)
Kár, hogy az alkohol eltávolítása nem oldható meg ilyen jól.
Szóval, új élet. Koffeinmentes kávé, alkoholmentes sör, guminő.
Recent Comments