Ma nem igazán voltam gép mellett, tegnap lélekben még Magyarországon sem, előtte meg ugye fizikailag nem. Amikor kinyitottam az RSS readeremet, elborzadtam a rengeteg olvasnivalótól.
És azt kell mondjam, ez volt az a pillanat, amikor elvált a szar a májtól: benéztem abba a 10-15 feedbe, melyeket kiemelten kedvelek, a többieknek pedig azt mondtam, hogy bocs, fiúk, most nincs időm rátok… és rájobbklattyoltam a markasread gombra.
Félelmetes belegondolni, hogy amikor egész nap elérhető közelségben van valamilyen számítógép, akkor naprakészen tudom követni ezt az adatáramlást. Valami ezzel nem stimmel és azt hiszem, jelentősen át kell gondolnom a nyomkövetési stratégiámat. (Valószínűleg el fogom különíteni a kedvenceket, a közepesenérdekeseket és a pusztánarchiválandókat… vagy valami ilyesmi. Egyelőre alszom rá egyet.)