Decemberben hetente, később havonta csekkeltem, hogy vajon bekerült-e a könyvem a nagy könyves adatbázisokba. (Nagy könyves_adatbázisokba – nem mindegy.:-) Aztán feladtam és levontam a következtetést: kis kiadó kis bottal jár.
Ezért ért kellemes meglepetésként, amikor nemrég egy könyvet keresve szórakozottan beírtam magamat is… és bingó, ott volt a könyv.
Tehát azok az internetfüggők, akik ráakadtak erre a blogra és eddig pusztán lustaságuk akadályozta meg őket abban, hogy felálljanak gépeik mellől és elblattyogjanak a könyvesboltba, mostantól interneten keresztül is megrendelhetik ezt a ritkaságot.

ps.:
Mielőtt bárki elhúzná a száját, hogy na, ez már megint piszkos anyagilag reklámozza itt magát, megjegyzem, hogy meggyőződésem szerint a kiadó folyamatosan átvágja a fejemet az elszámolásnál. Mivel nem tudom ellenőrizni az eladott példányszámot, ezért bármennyit mondhat – és mond is(1).
Így az a furcsa helyzet állt elő, hogy anyagilag _nem vagyok érdekelt_ abban, hogy minél jobban fogyjon a könyv.

(1) Kis túlzással, ha minden családtagom vett volna egy példányt, már több fogyott volna, mint amennyit a kiadó eddig beismert.