Kíváncsi vagyok, kinek mit mond az, hogy “bullshit generator“, vagy az, hogy “lófasz bingó“.
Az első ugye egy olyan gép, melyet feltöltöttél értelmetlen, de jól hangzó frázisokkal (buzzword), majd ezek közül véletlen kombinációkkal értelmetlen, de naggyon jól hangzó mondatokat tudsz generálni magadnak – akár üzleti terv, akár prezentáció céljára.
A másik pedig egy játék. Véletlenszerűen feltöltesz egy táblázatot ezekkel az értelmetlen szavakkal, majd az értekezlet előtt minden résztvevőnek kiosztasz belőlük egyet. A játék akkor hatásos, ha a főnök nincs beavatva. Amikor az előadó kiejt a száján egyet a frázisok közül, akkor akinél ez előfordult, tesz a szó mellé egy ikszet. Akinél kijön a bingó, az szót kér, feláll és közli, hogy “lófasz”.

Ezek a kedves szórakozások Kathy Sierra cikkét olvasgatva jutottak eszembe. A hölgy egy könyvet mutat be, melynek címe: “Why business people speak like idiots?”
A leányzónak megint jól sült el a keze:

So what do you do as a reader when you come across one of these wtf sections? You re-read it. Again. Again. You stare at it harder thinking that if you just… keep… staring… it’ll suddenly make sense. That’s like speaking louder to someone who doesn’t understand the language. They don’t have a hearing problem, and you don’t have a reading problem. The message is just not in your native language.

Erről viszont egy másik szerző ugrott be. Scott Adams-nek hívják és többek között ő rajzolgatja a Dilbert karikatúrákat. De írt üzleti témájú könyveket is, bemutatva, hogy átlagos emberekből hogyan lehetünk jól fizetett, agymosott idióták. Három könyvéből kettő jelent meg magyarul az SHL kiadásában – a harmadik sajnos nem és nem is hiszem, hogy meg fog. Mindegyik forrás erősségű – nekem pl. pár nappal ezelőtt szükségem lett volna a “proaktív” szóra, de nem jutott eszembe. Kénytelen voltam levenni az egyik Adams könyvet és megkeresni benne.

És ha már könyvbemutatóknál tartunk, ejtsünk szót (szerény meghajlás) egy másik remekműről is. (Amilyen tolongás van érte a könyvesboltokban, azt hiszem, az egészet kirakhatnám az internetre.)
Nos, innen egy szócikk:

Think out of the box
[Gondolkodj ki a dobozból]

Jó mi, az ember ül és csak gondolkodik, csak gondolkodik, aztán kicsordul a dobozból.

Természetesen megint nem erről van szó.
Ez egy üzleti trend, valami olyasmi, mint a rég idejétmúlt ‘gyártsunk jó terméket, mert az kell a vevőnek’-elv illetve a még mindig divatos ‘kérdezzük meg, mi a jó a vevőnek, mert amíg erről beszélgetünk, elfelejti, miről akart reklamálni’-elv, röviden CRM.

Korunk üzleti folyamatainak résztvevői hajlamosak bezárkózni saját kis mikrorendszereikbe, azon belül végzik munkájukat, a peremen kielégítik a peremfeltételeket és mindenki elégedett.
Leginkább a peremfeltételek.

Erre most jön a kapitalista és felszólítja alkalmazottait, hogy emeljék fel fejeiket, tágítsák horizontjukat és lássanak át nagyobb rendszereket.

Ennél pofátlanabb hazugság kevés létezik. Bárki, aki elmúlt 12 és fél éves, láthatja, hogy igazából a mai üzleti világban csak a kiválasztottaktól várják el, hogy gondolkodjanak… a fölös agykapacitások és az önálló kezdeményezések olyan felesleges és veszélyes jelenségek, melyeket felmosóronggyal, nivellált stresszel, brazil sorozatokkal és realitikufircolásokkal igyekeznek felitatni.