Fiammal minden este át szoktuk beszélni az aznapot: füzet/könyv alapján próbálom vele elmondatni az új dolgokat, amiket tanult – így jobban rögződik, és egyből tudjuk tisztázni a félreértéseket is.
És persze nem csak tanulásról esik szó, hanem végigmegyünk az egész napon.
(Mielőtt bárki furcsállaná, hogy állandóan a fiamról cikkezek: megegyeztünk nejemmel, hogy ő kezeli a lánygyereket, én a fiút – ezért szerepel nálam főként a srác. Ha a nejem blogolna… hagyjuk. Nem mindenki grafomán.:-)
Szóval, azt mondja a gyerek (5a.oszt.tan.), hogy ma informatikán a különböző szövegbevitelekről tanultak. Majd eléjük raktak egy word-ben írt szöveget – tele bekezdésekkel, nyúlfülekkel -, hogy legyenek kedvesek begépelni ezt a szöveget és ugyanúgy megformázni.
Amikor elhangzott az a szó, hogy ‘szövegbevitel’, kis híján közbevágtam, elmagyarázandó, hogy mennyire fontos is a szöveg formájú adat, hogy milyen fontos átjáró ez különböző rendszerek között, meg ascii, meg html… de amikor meghallottam, hogy náluk ez a kifejezés word-ös szövegformázást takar, csak zavartan krákogtam egyet.
Nem kizárt, hogy a tanárnak van igaza.