Szeretem a füstölőket. Volt is egy remek kerámia füstölőtartóm (nejemnek meg egy sárkány), de az egyik nagytakarításkor eltörtek. Azóta járom a boltokat, de olyan jót még sehol sem találtam, mint a régi.
Ma rámmosolygott a szerencse. Ebéd után kiszöktem az evezőpad mellől és a Vámház körúton egy keleti bolt kirakatában ott hevert az igazi.
De meg kellett küzdeni érte: ahogy beléptem, bevertem a fejem a füstölőszagba. Ez még nem lett volna baj, de emellé jellegzetes keleti meditálós zene is szólt a hangszórókból. Amilyen állapotban ebéd után voltam, mire elfogyott előlem a – szintén kába – sor, már csak üveges szemmel bírtam bámulni a pultosnőt (nőket?) Utolsó erőmmel álltam ellent annak, hogy a pultra heveredjek: fizettem és kitaszigáltam magam a boltból.
Legközelebb kispárnát is viszek.